Tegnap szállt le a Hold túlsó oldalán a Csang'e-4 űrszonda, és néhány órával később sikeresen el is indította a vele együtt érkezett rovert.
A holdjáró nevet is kapott: 2013-as elődje, a Csang'e-3 (Chang'e-3) szonda hasonló felépítésű roverének a jól bejáratott nevét egy 2-es sorszámmal toldották meg. A Jütu-2 (Yutu-2, Jáde nyúl-2) január 3-án, magyar idő szerint 15:22-kor gurult le az egy helyben maradó leszállóegységről. A művelet rendben lezajlott.
A Jütu-2 hagyta az emberiség első keréknyomait a Hold tőlünk közvetlenül sosem látható felszínének finom porában. (Kép: China National Space Administration)
A holdjáró elindításának folyamatát a földi irányítók a kamerák felvételein követték. Az adatok a még májusban indított Csüecsiao (Queqiao) nevű, rádiós reléállomásként szolgáló űrszonda közvetítésével jutottak el a Földre. A 2018. december 7-én indított kínai holdszonda január 3-án, magyar idő szerint 3:26-kor, vagyis majdnem pontosan a rover elindítása előtt 12 órával végzett sima leszállást a Holdon.
Az önállósodás folyamata a kis (140 kg tömegű) jármű napelemtábláinak kinyitásával kezdődött, még a leszállóegység tetején. A jármű lassan legurult az erre szolgáló sínen a Hold felszínére.
Az irányítók a jelek szerint nem vesztegetik az időt. A cél, hogy a Csang'e-4 első holdi nappala során minél több mérést, megfigyelést elvégezzenek. A Holdon két hétig tartó nappalok és éjszakák váltakoznak. Mindig kockázatos az az időszak, amikor nem éri napfény az űreszközöket, így leáll az elektromos energia napelemes termelése és nagyon alacsonyra esik a hőmérséklet. A Csang'e-4 helyben maradó leszállóegységén egyébként egy radioaktív plutónium-238 izotópok bomlásával hőt és elektromos energiát termelő berendezést is elhelyeztek, a létfontosságú műszerek áramellátásának és fűtésének biztosítására.
A rover kereke „alulnézetből”. (Kép: China National Space Administration)
A Jütu-2 négy tudományos berendezést visz magával. Van rajta a leszállóhely környezetének felmérésére szolgáló panorámakamera, a regolit összetételére vonatkozó méréseket végző infravörös képalkotó spektrométer, a felszín alatti rétegek feltérképezésére alkalmas radarberendezés, és a nagyenergiájú semleges atomokat elemző, a napszél és a holdfelszín anyagának kölcsönhatását vizsgáló műszer is. Ez utóbbi Svédországban készült. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GYORSHÍR: Leszállás a Hold túloldalán
Úton a Hold felé a kínai szonda
Holdi adatátjátszó szonda
Kimúlt a nyúl
Újfajta holdkőzetet talált a kínai rover
Kilenc réteg a holdfelszín alatt
Helyzetjelentés a Jáde nyúlról
Életjelet adott a kínai holdjáró
Szegény Jütu
Álomban az Esők Tengerén
A kínai holdszonda műszerei
Jütu a Holdon
GYORSHÍR: Kína a Holdon!
Az első keréknyomok a Hold túlsó oldalán (Xinhua)
Célba ért a kínai Csang'e-4 űrszonda: sima leszállást hajtott végre a Von Kármán-kráterben, megkezdve a Hold kutatásának új korszakát.
