Már gurul a kínai holdjáró
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2019.01.04 07:20.)

Tegnap szállt le a Hold túlsó oldalán a Csang'e-4 űrszonda, és néhány órával később sikeresen el is indította a vele együtt érkezett rovert.

A holdjáró nevet is kapott: 2013-as elődje, a Csang'e-3 (Chang'e-3) szonda hasonló felépítésű roverének a jól bejáratott nevét egy 2-es sorszámmal toldották meg. A Jütu-2 (Yutu-2, Jáde nyúl-2) január 3-án, magyar idő szerint 15:22-kor gurult le az egy helyben maradó leszállóegységről. A művelet rendben lezajlott.

A Jütu-2 hagyta az emberiség első keréknyomait a Hold tőlünk közvetlenül sosem látható felszínének finom porában. (Kép: China National Space Administration)

A holdjáró elindításának folyamatát a földi irányítók a kamerák felvételein követték. Az adatok a még májusban indított Csüecsiao (Queqiao) nevű, rádiós reléállomásként szolgáló űrszonda közvetítésével jutottak el a Földre. A 2018. december 7-én indított kínai holdszonda január 3-án, magyar idő szerint 3:26-kor, vagyis majdnem pontosan a rover elindítása előtt 12 órával végzett sima leszállást a Holdon.

Az önállósodás folyamata a kis (140 kg tömegű) jármű napelemtábláinak kinyitásával kezdődött, még a leszállóegység tetején. A jármű lassan legurult az erre szolgáló sínen a Hold felszínére.

Az irányítók a jelek szerint nem vesztegetik az időt. A cél, hogy a Csang'e-4 első holdi nappala során minél több mérést, megfigyelést elvégezzenek. A Holdon két hétig tartó nappalok és éjszakák váltakoznak. Mindig kockázatos az az időszak, amikor nem éri napfény az űreszközöket, így leáll az elektromos energia napelemes termelése és nagyon alacsonyra esik a hőmérséklet. A Csang'e-4 helyben maradó leszállóegységén egyébként egy radioaktív plutónium-238 izotópok bomlásával hőt és elektromos energiát termelő berendezést is elhelyeztek, a létfontosságú műszerek áramellátásának és fűtésének biztosítására.

A rover kereke „alulnézetből”. (Kép: China National Space Administration)

A Jütu-2 négy tudományos berendezést visz magával. Van rajta a leszállóhely környezetének felmérésére szolgáló panorámakamera, a regolit összetételére vonatkozó méréseket végző infravörös képalkotó spektrométer, a felszín alatti rétegek feltérképezésére alkalmas radarberendezés, és a nagyenergiájú semleges atomokat elemző, a napszél és a holdfelszín anyagának kölcsönhatását vizsgáló műszer is. Ez utóbbi Svédországban készült.