Űrszondás programokból válogatva fejezzük be az új esztendő várható űreseményeinek év eleji áttekintését.
Hagyományos évindítónk első részében az emberes űrrepüléssel kapcsolatban várható újdonságokat igyekeztünk összegyűjteni, majd a műholdas programok gazdag kínálatából válogattunk, a teljesség igénye nélkül. Most álljon itt egy lista arról, hogy a Föld közvetlen környezetén túlra jutó automata űreszközöktől milyen érdekes dolgok várhatók 2019-ben. Hogy mi szerepel itt és mi nem, az nyilván szubjektív, de azt ígérhetjük, hogy az év során azokról is beszámolunk majd, amelyek nem kerültek bele az alábbi rövid válogatásba.
Ugyancsak az év legelejére jutott egy másik, a Földhöz sokkal közelebbi, de mégis űrtörténelmi esemény. A kínai Csang'e-4 űrszonda sima leszállást hajtott végre a Hold túlsó oldalán. A leszállóegység és a magával vitt kis holdjáró tudományos eredményei azonban később érkeznek, egész biztosan szerepelnek majd 2019-es híreink között. Ha pedig Hold, akkor említsük meg az ugyancsak kínai Csang'e-5 űrszondát. Ha minden igaz, az év vége felé indulhat égi kísérőnkre, hogy onnan anyagmintát hozzon vissza a Földre.
Nem kell ilyen sokat várni (most már) India második holdszondájára: a keringő- és leszállóegységgel, valamint holdjárművel is felszerelt Chandrayaan-2 akár már februárban útnak indulhat. A landolás kijelölt helye a Hold déli pólusának közelében van.
Az indiai Chandrayaan-2 három része: a holdjáró, a keringő- és leszállóegység. (Kép: ISRO)
Ha pedig Hold és az év eleje, akkor figyelnünk kell majd az izraeli SpaceIL cég Beresit (Beresheet) nevű holdi leszálló űrszondájára, amely egy Falcon-9 rakétával indulhat februárban. Ők lesznek az elsők, akik a néhai holdi X-díj, a Google Lunar X Prize versenyzőiként kezdték munkájukat. Még az idén vagy már jövőre, de lesznek még többen is, úgyhogy nem tévedhetünk nagyot, ha kijelentjük, hogy 2019 a Hold éve lehet az űrkutatásban.
Annál is inkább, mert újabb nagyszabású bolygókutató űreszköz – mint tavaly a Merkúr felé indított BepiColombo – felbocsátása nem várható. Természetesen a már működő űrszondák – például a Marsnál (vagy éppenséggel a Marson) és a Jupiternél, vagy két földközeli kisbolygónál – továbbra is szorgalmasan végzik megfigyeléseiket. Decemberre várható, hogy a japán Hayabusa-2 visszaindul, a Ryugu kisbolygóból addigra megszerzett anyagmintával együtt. A Naprendszer űrszondás kutatásával kapcsolatban immár a nemrég a Marsa érkezett amerikai InSight szondára is számíthatunk, mint új hírek forrására. Egyelőre a műszerek beüzemelése folyik, de néhány hónapon belül indul a tudományos nagyüzem. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Naprendszer kutatása idén erősen kezdett, hiszen nem is tudtunk olyan gyorsak lenni az év eleji válogatással, hogy megelőzzük az amerikai New Horizons szonda január 1-jei elrepülését a Kuiper-öv egyik távoli kis égitestje mellett. Bár az esemény már megtörtént, a tudományos adatok lesugárzása mintegy 20 hónapon át tart majd a hatalmas távolságból. Így az új eredményekről később tudunk mi is beszámolni.
Mi várható 2019-ben? (1. rész)
Mi várható 2019-ben? (2. rész)
Az első részletes képek a „világ végéről”
Az első hírek a New Horizons elrepüléséről
New Horizons: a menetrend
Már gurul a kínai holdjáró
GYORSHÍR: Leszállás a Hold túloldalán
Úton a Hold felé a kínai szonda
Kína és a Hold túlsó oldala
Indiai űrtervek a következő évekre
Úton a BepiColombo
Októberre tervezték, januárra halasztják
InSight: helyére került a szeizmométer
GYORSHÍR: Az InSight a Marson
2018 a csillagászatban
Az űrrepülés 2019-ben (Wikipedia)