Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.
Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, mégis érdekesek. Ezúttal űrhajósokról és járműveikről lesz szó.
Május elején, 276 napos küldetés után landolt a tavaly augusztusban indított kínai űrrepülő. Hivatalos információ nem látott róla napvilágot, de követéséből azért le lehet vonni néhány érdekes következtetést.
E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.
Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégsem érdektelenek. A kínai űrrepülés újdonságai.