Havi összefoglalónk második részében ausztrál, kazah–orosz és kínai híreket találnak, de zárásképp olvashatnak a regionális startvárakozásokról is.

Kínai kutatók 66 és félezer, az űrből nemrég visszatért burgonyamaggal kezdtek termesztési kísérletekbe.

Űrhajósok a Hold körül, magánutak a Nemzetközi Űrállomásra – egyebek mellett ez vár ránk az előttünk álló évben az emberes űrrepülések terén.

Miközben a nem kevésbé titkos amerikai X-37B újabb startja napok óta húzódik Floridában, a hasonló kínai automata mini-űrrepülőt felbocsátották Csiucsüanból.

Havonta jelentkező rovatunk első részében kizárólag indiai híreket olvashattak. Ezúttal következzenek az ausztrál, japán, kínai, koreai és török „kis színesek”.

Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek.

A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) feladata többek közt a Hold túlsó oldalára küldendő mintahozó űrszonda, majd a déli pólus környékére szánt leszállóegység kommunikációs kiszolgálása lesz.

Október 19-én a Sencsou-17 űrhajót szállító rakétát kigördítették a függőleges szerelőcsarnokból.

Havi ázsiai hírösszeállításunkat japán és kínai vonatkozású űrérdekességekkel folytatjuk.

E havi sorozatunkat – az előző két, kizárólag Indiával foglalkozó fejezet után – egy-egy ausztrál, indiai, japán, illetve két kínai rövid hírrel zárjuk.

Ötfordulós rejtvénysorozatunk harmadik kérdésére adott helyes válasszal a Park Könyvkiadó nemrég megjelent kötetét, A földrajz jövőjét lehet megnyerni!

Vencsangból teherszállító űrhajót indítottak a kínai űrállomás felé.

Havonta jelentkező összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreit tartalmazza, melyek önálló cikkhez rövidek, ám talán mégis érdekesek. Kezdjük kínai hírekkel!

Ezentúl nem kell fantáziarajzokra hagyatkoznunk a Tienkung űrállomás illusztrálásához: a nemrég visszatért Sencsou-16 űrhajósai fotóztak!

Havonta jelentkező összefoglalónk első részében űrhajósokról és űrhajókról volt szó. Ezúttal kínai–orosz műholdas ügyekről, illetve holdkutatásról lesz szó.

A helyszínek az ország északkeleti és délnyugati részén vannak, a cél a rádiócsillagászati kutatások mellett a kínai holdprogram és a Naprendszer távolabbi vidékei kutatására induló űrszondák támogatása.

A mai napon Csiucsüanból sikeresen pályára állították a soron következő kínai űrhajót.

Ebből az alkalomból adott interjút az ország hírügynökségének Jang Livej (Yang Liwei), az első kínai űrhajós...

Kína egy a Nap kutatására készülő űrszondát tervez, amely a Nap és a Föld dinamikai rendszerének egy ilyen célra még sosem használt Lagrange-pontjánál állomásozna.

Sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének olyan híreivel jelentkezünk, melyek önálló cikkhez rövidek, mégis érdekesek. Ezúttal űrhajósokról és járműveikről lesz szó.