Havi összefoglalónk az ázsiai és csendes-óceáni térség országai űrtevékenységének önálló cikkekhez rövid, ám talán mégis érdekes híreit tartalmazza. Befejezésképp többféle témát érintünk.
Személyzetes űrprogramok
A Tienkung (Tiangong) űrállomáson tartózkodó három kínai űrhajós augusztus első hetében – ismeretfelújító jelleggel – különféle vészhelyzeti gyakorlatokat hajtott végre. A Sencsou-18 legénysége ellenőrizte a füst- és hőérzékelők működését mindhárom modulban, majd a tűz esetén szükséges tevékenységeket gyakorolták. Emellett a három űrhajós átesett az időszakos orvosi ellenőrzésen is. Ennek részeként többek közt vért vettek egymástól (ez majd később jut le a Földre utólagos elemzésre), de emellett különféle kilégzési (pulmonológiai), dinamikus EKG és kardiológiai (vérnyomás-) vizsgálatokon is átestek. A vizsgálatok jelentőségét az adja, hogy az április 25-én felbocsátott személyzet július végén tartott tervezett repülése felénél. (Az elmúlt időszakban egyébként két űrsétát is végrehajtottak.)
Rakétaügyek
Magazinunkban beszámoltunk arról, és a napi médiumok is foglalkoztak vele, hogy augusztus 6-án (munkája végeztével) a Hosszú Menetelés-6 rakéta utolsó fokozata a világűrben darabjaira szakadt, több száz radarral követhető darabbal szórva meg pályáját. A kínai külügyminisztériumnak egy hétbe tellett, hogy – a hiba vélelmezett okának ismertetését mellőzve – kiadjanak egy gyakorlatilag semmitmondó sajtóközleményt. Ebben jelzik, hogy „követik a darabokat és az eseményeket”, majd hozzáteszik, hogy „a rakéta indítása békés céllal történt, a nemzetközi joggal és általános gyakorlattal összhangban”. A közlemény hangsúlyozza, hogy „Kína, mint felelősségteljes ország, nagy fontosságot tulajdonít az űrszemét csökkentésnek”. A közlemény azzal zárul, hogy közli: „kötelezővé tettük az űrszemét megjelenését kizáró eljárások használatát az után, hogy a műholdak és rakéták teljesítették küldetésüket, annak érdekében, hogy óvjuk a világűrt, mint környezetet, és biztosítsuk az űrtevékenység hosszú távú fenntarthatóságát.” (A közlemény azt sem részletezi, hogy a fenti szabályok mikortól élnek, és milyen eljárásokat tartalmaznak.)
Szeptember 6-án Indiában újabb szuborbitális tesztet hajtottak végre az Agni-IV (fent, balra) nevű nukleáris robbanófejjel szerelhető ballisztikus rakétával.
Jelenleg szeptember 30-ra tervezik a japán S-520-as rakétaszonda (tudományos célú ballisztikus rakéta, fent jobbra) repülését. Az S-520-34-es jelű eszköz a DES2 kísérlet keretében egy új típusú rakétahajtóművet tesztelhet. Az indításra eredetileg már augusztus 11-én sort kellett volna keríteni, de három nappal korábban azt bizonytalan időre elhalasztották. Ennek oka az augusztus 8-i Hjuga-Nada földrengés volt, ami miatt szükségessé vált az Ucsinoura (Uchinoura) űrközpontban lévő létesítmények és eszközök alapos átvizsgálása. Később kiderült, hogy szerencsére semmi problémát nem találtak. Ugyanakkor a szonda startja mégis tovább csúszott, ennek oka pedig az, hogy a létesítmény jelentős részben azonos a H-2A kozmikus rakétával. Annak pedig (lásd lent) elsőbbsége van – így csúszott az S-520 indítás a hónap végére.
A Mars és a kis égitestek
Augusztus közepén a kínai marskutatási program vezetői új, színes, nagyfelbontású, felvételeket hoztak nyilvánosságra. Az adatokat természetesen a Tienven-1 (Tianwen-1) Mars-küldetés bolygó körül keringő orbitális egysége gyűjtötte. A vörös bolygó globális morfológiája, topográfiája és geológiája korábban nehezen volt vizsgálható, hisz a nyilvánosan hozzáférhető (több különböző orbiter által gyűjtött) hasonló adatok térbeli felbontása 1 km körüli. A Viking Colorized Global Mosaic ugyan közel 200 m-es pixelméretű felvételeket biztosít, ám nyilvánosan nem hozzáférhető.
A 2022. július 25. óta a bolygó körüli pályáról felvételeket készítő kínai űrszonda MoRIC képalkotó kamerarendszere ehhez képest közel 15,000 darab 57–197 méter közötti pixelméretű, míg az MMS nevű ásványtani spektrométer 325 hosszabb csíkban gyűjtött adatokat, melyek felbontása (a látható és közeli infravörös sávokban) 265 és 800 méter közötti. A Kínai Tudományos Akadémia Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumában, illetve Holdkutatási és Űrmérnökségi Központjában dolgozó kutatókból összeállt team a fenti adatokat dolgozta fel, és állított elő egy globális Mars-térképet. Fotogrammetriai módszerekkel (a javított pályaadatokra vonatkozó tömbkiegyenlítéssel) a képillesztések pontosságát, illetve fényesség- és színorrekciókkal a felvételek valós színezését sikerült elérniük. Az eredmény egy olyan globális ortomozaik-térkép, illetve színes térkép, amelyek felbontása vízszintes értelemben 76 m, míg magassági pontossága 68 m. (Ábránkon még az egy évvel ezelőtti állapot, Mercator-vetületben).
Augusztus 22-én a NASA képviselője a JAXA Szagamihara (Sagamihara) Űrközpontjában a Bennu kisbolygóról hazaszállított mintákat adott át japán kollégáinak. Az anyagot az amerikai OSIRIS-REx űrszonda szállított haza. A gesztusnak tűnő esemény igazából egy csere beteljesedése volt. Ugyanis 2021 novemberében a JAXA adott át a NASA-nak olyan pormintákat, amelyeket a Ryugu kisbolygóról a Hajabusza-2 (Hayabusa-2) szállított a Földre.
Műholdak
Kapcsolódó cikkek:
A Dél-Koreai Fegyveres Erők Védelmi Beszerzési Hivatala (DAPA) augusztus 14-én bejelentette, hogy „hadra fogható” minősítést kapott (magyarul: rendszeres használatba vétetett, üzemszerűen működik) a még 2023 decemberében (Vandenbergből egy Falcon-9 rakétával) indított első koreai fejlesztésű katonai felderítő műhold. Az optikai és infravörös kamerákkal, valamint apertúraszintézises radarral (SAR) egyaránt felszerelt első „Project 425” műholdat a DAPA a koreai KARI-val készítette. A KARI alvállakozói között a hazai KAI, a Hanwha Systems, valamint a francia Thales volt megtalálható. A Project 425 még 2018-án indult, azzal a céllal, hogy 2025-ig összesen öt felderítő műholdat juttasson pályára. (A sorozat második tagja idén áprilisban került pályára.)
Az augusztus 16-i SpaceX Falcon-9 indítással került pályára az Egyesült Arab Emírségek első SAR műholdja. Az űreszköz a Transporter-11 költségmegosztásos küldetés egyik rakománya volt, tulajdonosa a Bayanat AI PLC (ADX: BAYANAT), amely a mesterséges intelligenciával támogatott geoinformatika egyik helyi zászlóvivője. A műhold fejlesztését alapvetően az ICEYE és a Yahsat végezte. Az űreszköz egy tervezett konstelláció első tagja.
Sencsou-18
Ázsiai mozaik – 2024. május (2. rész)
Ezer vitorla – és egy csomó űrszemét
GYORSHÍR: A Mars körül a kínai űrszonda
GYORSHÍR: Itt a kisbolygóminta!
Ázsiai mozaik – 2022. április (2. rész)
26 műhold Kaliforniából
Az első Bandwagon
Transporter-11, magyar műholddal
Ázsiai mozaik – 2024. augusztus (1. rész)