Kínából elindult a legújabb kommunikációs relészonda, amellyel az ázsiai ország közeljövőbeli nagyszabású holdi űrszondás kutatóprogramját szolgálják majd ki.
A Csüecsiao-2 (Queqiao-2) szonda magyar idő szerint március 20-án 1:31-kor emelkedett a magasba a Kína déli részén fekvő Hajnan (Hainan) szigetán épült Vencsang (Wenchang) űrközpontból. A hordozórakéta egy Hosszú Menetelés-8 volt, és a Csüecsiao-2 nem utazott egyedül: szintén a Hold körüli pályára szánják a CubeSat méretkategóriájú, Tientu-1 és -2 (Tiandu) nevű űreszközöket, amelyek kommunikációs és navigációs technológiákat próbálnak ki és egy jövőbeli Hold körüli navigációs rendszer előfutárainak tekinthetők. A Kínai Nemzeti Űrügynökség (China National Space Administration, CNSA) mintegy 40 perccel a start után megerősítette, hogy a Csüecsiao-2 felbocsátása sikeres volt, a majdani relészonda kinyitotta napelemtábláit és elindult a Hold felé.
A Hosszú Menetelés-8 rakéta indítása Vencsangból, március 20-án. (Kép: CNSA)
A Csüecsiao-2 majdani feladatáról egy tavaly októberi cikkünkben részletesen írtunk, bemutatva az előzményeket is. A mostani űreszköz elődje, a Csüecsiao-1 2018 májusában indult egy speciális, a Föld–Hold rendszer L2 Lagrange-pontja körüli pályára, hogy a nem sokkal később elindított Csang'e-4 (Chang’e-4) küldetés számára biztosítsa a rádiós adatátviteli kapcsolatot a földi irányítók felé. A holdjárót is magával vivő Csang-e'4 Kína (és az emberiség) első olyan űrszondája volt, amely sima leszállást hajtott végre a Holdnak a Földről sosem látszó oldalára. Mivel onnan a közvetlen földi összelátás nem lehetséges, a Csüecsiao-1 viszont mind az égitest túloldalát, mind a Földet egyszerre látta, a rádiós parancsok közvetítése és az adatok átjátszása lehetővé vált. (Egyébként mind a Csang'e-4, mind a Csüecsiao-1 jelenleg is üzemel.)
A Csüecsiao-2 feladatának jellege hasonló, először a hamarosan (várhatóan május elején) felbocsátandó, a Hold túlsó oldalára (Apollo-kráter vagy Apollo-medence, kb. 43° déli szélesség, 154° nyugati hosszúság) leszálló és onnan felszíni anyagmintát a Földre szállító Csang'e-6 szondát szeretnék kiszolgálni vele. A Csüecsiao tervezett élettartama (8 év) azonban elég hosszú lesz ahhoz, hogy további kínai holdszondák kommunikációját is támogassa, így a Hold déli pólusa környékére leszállítani tervezett Csang'e-7 (2026) és Csang'e-8 (2028) automatikus űreszközökét. A roverekkel is felszerelt szondák fő célja a kutatás és a lehetséges helyi nyersanyagok felmérése mellett a 2030-as évekre tervezett majdani kínai vezetésű holdi kutatóállomás (International Lunar Research Station, ILRS) létesítésének előkészítése lesz.
Mivel a Csang'e-6 küldetés teljes időtartama a starttól a visszaérkezésig még két hónapot sem fog igénybe venni, utána pedig jó ideig kell várnia a következő kiszolgálandó holdfelszíni űreszközre, a Csüecsiao-2 fedélzetére többféle olyan berendezés is felkerült, amelyekkel önálló tudományos programot szeretnének végrehajtani a Hold körüli pályáról. Az 1,2 tonna induló tömegű űreszközre egy 4,2 m átmérőjű paraboloid antennát szereltek. Amikor nem a távközlés lesz a feladata, akkor rádiócsillagászati megfigyeléseket szeretnének végezi vele, méghozzá földi rádiótávcső-hálózatokkal közösen, interferometrikus módszerrel (űr-VLBI). De repül a szondán egy extrém ultraibolya tartományban érzékeny kamera és egy semleges atomokat detektáló berendezés is.
Ha odaér a Holdhoz, a Csüecsiao-2 először elnyúlt, 55° hajlásszögű, 24 órás periódusú pályára áll égi kísérőnk körül. A pályát kifejezetten a Csang'e-6 küldetésre készülve tervezték meg. Onnan a keringési idő jelentős részében rálátás nyílik majd a mintahozó szonda leszállóegységére. Később, a déli pólushoz indítandó Csang'e-7 és -8 érdekében majd módosítanak a pályán.
A Csüecsiao-2 relészonda X- és UHF-sávú adatátviteli kapcsolatban lesz a felszínen tartózkodó Csang'e szondákkal, míg a földi követőhálózattal S- és Ka-sávban tartja majd a kapcsolatot. Többféle adatátviteli sebességre lesz képes, újrakonfigurálható fedélzeti szoftverrel. A kínai adatátjátszó szonda elvileg más országok holdfelszíni űreszközeinek kiszolgálására is képes az égitest túlsó oldalán vagy sarkvidékei közelében. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Márciusban új kínai holdi relészonda indul
A Csüecsiao utóda
Holdi adatátjátszó szonda
A Csüecsiao-2 startja (Space News)
Kínából szerdán két, a jelek szerint a Hold körüli pályára szánt kis kísérleti űreszközt indítottak, de a rakéta végfokozata nem végezte el rendesen a dolgát.
