Az ázsiai ország FSW típusú visszatérő holdjain már a nyolcvanas években elkezdte a különféle mikrogravitációs (anyagtudományi, biológiai) kírérleteket. A Sencsu űrhajó automatikus változatain mérőbábuk is repültek.
Az SJ-5 műhold (alul) 1999. május 10-én startolt, egy CZ-4B rakétával. A műhold fedélzetén többféle műszaki és tudományos kísérlet folyt. Vizsgálták a világűrben található töltött részecskéket, végeztek (az S-sávban) nagysebességű adatátviteli kísérleteket, teszteltek egy nagykapacítású szilárdtest memóriát és a súlytalanság körülményei között viszgálták különféle folyadékok viselkedését . Meg kell azt is említenünk, hogy miután Kína (katonai felderítő holdjaihoz) kifejlesztette a Földre való visszatéréshez szükséges technológiákat és azt többször sikerrel kipróbálta, az utóbbi időben az FSW-holdakon már különféle gyakorlati célú kísérleteket is végeznek. Így az FSW sorozat 10., és 12-16., tagjain anyag-, és gyártástechnológiai, mig a 12-es példányon ezeken túl még biológiai kísérletek is zajlottak. Részben idetartozik, hogy megrendelésre (tehát tulajdonképpen bérfuvarozásként) az FSW-sorozat 9-es tagjára francia, 11-es tagjára német, míg 17-es tagjára japán anyagtechnológiai kisérleti csomagokat is elhelyeztek. Képeinken az egyik korábbi Sencsu űrhajóból, a visszatérést követően kiemelik a kutatási anyagokat. Forrás: astronautix.com, sinodefence.com, spacedaily.com Ezzel a résszel befejeződött a kínai űrkutatás történetét bemutató sorozatunk. Reméljük, hamarosan beszámolhatunk az első kínai űrhajós sikeres repüléséről is. Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben, ingyenesen és szabadon felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat. Ennek módja: Kapcsolódó cikkek:
Ide tartozó információ, hogy a korábbi – automatikus – Sencsu űrhajók fedélzetén különféle biológiai és gyártástechnológiai kísérletek is zajlottak, és több alkalommal repültek olyan tesztbábuk is, melyek az űrrepülés emberekre gyakorolt hatását vizsgálták. (A Sencsu-4 esetében például két bábu volt a parancsnoki-visszatérő fülke utasa…)
A Sencsu-4 utasa volt ez a szenzorokkal felszerelt bábu, mely egyrészről az űrhajó életfenntartó rendszerét tesztelte, másrészről mérte a repülés különböző szakaszaiban a személyzetet érő terheléseket.
“Forrás”, illetve “további részletek”:
“ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
Szíves megértésüket köszönjük!
KÍNA ŰRPROGRAMJA (8. rész): A kínai tudományos műholdak
Kevesebb mint egy hét az első kínai űrhajósig?
Már a második kínai mesterséges hold, az 1971-ben felbocsájtott SJ-1 (Shi-Dzsián (“gyakorlat”), vagy Kina-2) is vitt magával olyan berendezéseket, melyek a kozmikus-, és a röntgen-sugárzást, valamint a Föld mágneses mezőit tanulmányozták...
