A hatalmas kiterjedésű országban természetes igény van az űrtávközlés, a műholdas helymeghatározás és navigáció fejlesztésére. Cikkünk a leglátványosabb eredményeket foglalja össze.
A távközlési műholdaknak (DFH)
A Beidou
A kínai fejlesztésű és gyártású műholdas helymeghatározó rendszer első két műholdját 2000. október 31-én és december 21-én indították, azóta mindkét űreszköz jól működik. A helymeghatározó-rendszer segítségével mód van akár álló, akár mozgó objektumok pontos földrajzi helyének meghatározására bármilyen időjárási körülmények között. A rendszer forgalomirányítási feladatok ellátása mellett számos üzleti alapú szolgáltatást is lehetővé tesz, egyebek között a közlekedési ágazatban, a meteorológiában, a kőolajtermelésben, erdőtüzek megelőzésében, természeti katasztrófák előrejelzésében, a telekommunikációban és a közbiztonságban.
Eddig az akkori hivatalos közlemény. A kérdés már csak az, hogy ezeknek a műholdaknak mi a feladata egészen pontosan? Nyilvánvaló, hogy nem vethetők össze az amerikai GPS műholdakkal, melyekből 28 kering a Föld körül, 20 000 km magas, és 50-55 fok hajlásszögű pályákon. Ezekből egyszerre 4-12 is látható, és segítségükkel a helymeghatározás pontossága néhány méter. A kínai műholdakból azonban összesen csak három van, ráadásul ezek a holdak egy nagyon elnyúlt geoszinkron pályán keringenek. Az astronautix.com szerint az az ötlet, hogy mindössze két műholddal határozzák meg például egy kamion, vagy hajó koordinátáját, 1983-ban merült fel, amikor Csen Fangjun javaslatot tett a Twinsat műholdas navigációs rendszerre. Az elképzelést 1989-ben ellenőrizték, amikor két már pályán lévő távközlési műholddal, a DFH-2 és a DFH-2A segítségével sikerült az elvet ellenőrizni. Ennek eredményeként 1993-ban hivatalosan is megindulhatott a Beidou program, mely két működő és két pályán lévő tartalék holdat fog tartalmazni.
A Beidou műholdak három tengelyre stabilizáltak és indulótömegük 2200 kg (ennek éppen a fele a hajtóanyag), - és a korábbi DFH-3 távközlési műholdak alapjaira épültek.
Mielőtt azonban bárki azt gondolná, hogy a kínaiak valami forradalmian új dolgot találtak ki, leszögeznénk, hogy ilyen rendszerek Észak-Amerika és Európa felett egyaránt jó évtizede működnek. Az amerikai Qualcomm és az európai EutelTracs rendszerek egyaránt két geostacionárius távközlési műholddal biztosítanak
- kétirányú adatátvitelt kamionok és diszpécserközpontjaik között, miközben
- ún. kétutas távolságméréssel meghatározzák a jármű és a műhold közötti távolságot, amit szintén elküldhetnek a központba.
S, hogy ezek a rendszerek kiszorítják-e a hazánkban is igen népszerű GPS-t? Aligha! A Beidou, EutelTracs és hasonló rendszerek először is csak néhány száz méteres helymeghatározásra képesek, míg a GPS rendszerek néhány tíz méteresre, sőt bizonyos kiegészítő rendszerekkel (differenciális GPS technika) akár méteres, vagy centiméteres pontosságot is nyújthatnak. A "Beidou-szerű rendszerek" további problémája, hogy a járműből mindkét geostacionárius műholdat "látni" kell, és ehhez csak ez a két hold áll rendelkezésre. Ezzel szemben, a GPS esetében a két dimenziós meghatározáshoz ugyan három műhold kell, de azokból jóval több van - így sűrűbben beépített területen, vagy erdőben is alkalmazhatók.
Az európai Galileo is…
A tervek szerint 2008-ra üzembe álló, 30 mesterséges holdból álló flottával rendelkező európai Galileo műholdas rádiónavigációs rendszert az Európai Unió és az ESA együttműködésében fejlesztik. A ma működő amerikai (NAVSTAR) GPS alternatívájaként létrehozandó Galileoban a kínaiak is fantáziát látnak. Az idei év elején kinyilvánították együttműködési szándékukat, s az EU-val folytatott tárgyalások viszonylag gyorsan eredményre is vezettek. Szeptember 18-án Pekingben írták alá azt a megállapodás-tervezetet, amelynek alapján Kína támogatja a Galileo rendszert, részt vesz a kiépítésében és majdani alkalmazásában, kölcsönösen előnyös feltételek mellett. Az együttműködés érinti a tudományos és technológiai szektort, az ipart, a szolgáltatások fejlesztését, a szabványosítást, stb. A megállapodást az EU közlekedési minisztereinek tanácsa október 9-én fogja véglegesíteni. Az egyezmény aláírására az október végi EU-Kína csúcstalálkozón kerül sor.
Az európai együttműködés első kézzelfogható jeleként, a kínai szakemberek képzésére már meg is nyílt Pekingben egy új, a navigációs műholdrendszerekkel, elsősorban a Galileoval foglalkozó továbbképzési és információs központ.
Folytatjuk...
Források: astronautix.com, esa.int, sinodefence.com, spacedaily.com
Frey Sándor - Szentpéteri László
Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben szabadon és ingyenesen felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat.
Kapcsolódó cikkek:
két nagy családja ismert (leszámitva az egyetlen DFH-1-et, mely az első kinai műhold volt, és csak a Kína Vörös cimű indulót sugározta…). Az első csoport (DFH-2 sorozat, - balra) tagjai a végfokozattal együtt 900 kg tömegűek, átmérőjük 2,1 méter, magasságuk pedig 3,1 méter. Ezen holdakból 1984 és 1991 között hat került pályára, fedélzetükön 4-4 C-sávú transzponderrel. Az 1988-ban pályára állított kettő, illetve az 1990-ben és 1991-ben indított egy-egy DFH-2 holdat az utóbbi években mint ChinaSat-1, -2, -3 és –4 említik. A DFH sorozat jelentősége az volt, hogy Kína bizonyította: képes geostacionárius távközlési holdakat építeni, üzemeltetni, és azokat az óriási ország távközlési rendszerébe kapcsolni.
A DFH-sorozat másik nagy „családja” a DFH-3 (alul), melynek egy-egy tagja állt pályára 1994-ben, és 1997-ben. Ezeken már 24 darab C-sávú transzponder található, tömegük több mint két tonna és két hatalmas, egyenként több mint 8 méter hosszú napelemszárnnyal rendelkeznek. Tervezett élettartamuk nyolc év. Néhány éve a DFH-3A-t és a DFH-3B-t már mint ChinaSat-5 és ChinaSat-6 emlegetik. (Balra a DFH-2 műhold.)
Néhány hónapja Kínából sikeresen elindították és pályára állították az ország navigációs és helymeghatározási rendszerének harmadik műholdját. Ezzel a lépessel befejeződött a kínai “navigációt segítő műholdak” pályára állítása. Az első generációs Beidou-rendszer harmadik műholdját egy Hosszú Menetelés 3-A típusú hordozórakétával indították a délnyugat-kínai Szecsuán tartományban lévő Kszicsángi űrközpontból. A műhold húsz perc elteltével sikeresen levált a hordozórakétáról. A Spaceflightnow.com és a Spacedaily.com akkori jelentése szerint ez volt a Hosszú Menetelés sorozatba tartozó hordozórakéták 80. eredményes startja, és egyben a 28. egymást követő sikeres felbocsátás 1996 októbere óta.
Friss információ, hogy az európai fejlesztésű Galileo műholdas navigációs rendszer kiépítésében Kína is szeretne részt venni. Egy nemrég aláírt megállapodás-tervezet értelmében a kínaiak kezdetben mintegy 200 millió eurós összeget fektetnének be az összességében több mint 3 milliárdba kerülő programba.
Ennek módja: “Forrás:”, illetve “további részletek:”,
majd ezt követően: “ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
Szíves megértésüket köszönjük!
KÍNA ŰRPROGRAMJA (5. rész): Távérzékelés, meteorológia
KÍNA ŰRPROGRAMJA (4. rész): Bérfuvarozás
KÍNA ŰRPROGRAMJA (3. rész): Hordozórakéták és űrközpontok
