Kina már a nyolcvans évek közepe óta ajánlja saját hordozórakétáit kereskedelmi célokra, azaz vállalja műholdak bér-inditását. Az időzités akkor igen szerencsésnek volt mondható, hisz 1986-ban következett be a Challenger katasztrófája.
Napjainkig mintegy három tucat kínai rakétaindítás volt kereskedelmi célú. (Ez azt is jelenti, hogy a kínai asztronautikai hordozórakéták egyharmadát bérfuvarozásra „használták el”.) A kereskedelmi rakományok jelentős része geostacionárius pályára irányított távközlési műhold volt, de volt köztük tudományos műhold is (például a svéd Freja, még 1992-ben).
Fotók: China Great Wall Industry
Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben szabadon és ingyenesen felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat. Ennek módja: “Forrás:”, illetve “további részletek:”,
Szíves megértésüket köszönjük!
Az esemény földhöz szegezte az amerikai űrrepülőgép-flottát, és az amerikai nehézségeket csak tetézte, hogy több más amerikai (hagyományos) hordozórakétával is hasonló problémák történtek. Ekkor a kínaiak megnyitották a Kszicsáng űrközpont kapuját néhány nyugati szakember előtt, és kemény marketing-munkájuknak, viszonylag megbízható rakétáiknak, és persze alacsony áraiknak köszönhetően már 1990-ben elvégezték az első kereskedelmi indítást. Akkor egy CZ-3 rakéta (baloldali képünkön) állította pályára az AsiaSat-1 műholdat.
A nyugat érdeklődése a kínai hordozórakétákkal történő indításokkal kapcsolatban az utóbbi években jóval szerényebb. Ennek oka az, hogy a kilencvenes évek végén az USA-ban kirobbant „kínai kémbotrány” nem csak azt fedte fel, hogy az USA-ból nukleáris-, és rakéta-titkok jutottak Peking kezébe! Az is kiderült, hogy mintegy mellékesen, néhány „bérfuvaroztató” gondatlanul járt el amikor kész műholdjait átadta „végső tesztelésre és start-előkészitésre”, illetve hogy néhány nyugat-európai és amerikai cég (pl. a Loral, vagy a Hughes) a kínaiak megrendelésére épitett távközlési-műholdjaival a legfejlettebb technologiáját adta át Kínának. (Második fotónkon a CZ-4B rakéta első startja.)
majd ezt követően: “ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
Kapcsolódó cikkek:
KÍNA ŰRPROGRAMJA (3. rész): Hordozórakéták és űrközpontok
KÍNA ŰRPROGRAMJA (2. rész): A korai évek
Az ázsiai ország napjainkig már jóval több mint félszáz saját épitésű műholdat állitott sikeresen pályára. Ezek között van többek között másfél tucat visszatérő foto-műhold, egy tucat távközlési-, és ugyanennyi tudományos-műhold, valamint a négy (eddig csak automatikusan repült) űrhajó.
