KÍNA ŰRPROGRAMJA (6. rész): Űrtávközlés és műholdas navigáció
(Rovat: Kína a világűrben, Lássuk és halljuk egymást , Navigáció és térképészet - 2003.10.12 09:59.)

A hatalmas kiterjedésű országban természetes igény van az űrtávközlés, a műholdas helymeghatározás és navigáció fejlesztésére. Cikkünk a leglátványosabb eredményeket foglalja össze.

A távközlési műholdaknak (DFH)
két nagy családja ismert (leszámitva az egyetlen DFH-1-et, mely az első kinai műhold volt, és csak a Kína Vörös cimű indulót sugározta…). Az első csoport (DFH-2 sorozat, - balra) tagjai a végfokozattal együtt 900 kg tömegűek, átmérőjük 2,1 méter, magasságuk pedig 3,1 méter. Ezen holdakból 1984 és 1991 között hat került pályára, fedélzetükön 4-4 C-sávú transzponderrel. Az 1988-ban pályára állított kettő, illetve az 1990-ben és 1991-ben indított egy-egy DFH-2 holdat az utóbbi években mint ChinaSat-1, -2, -3 és –4 említik. A DFH sorozat jelentősége az volt, hogy Kína bizonyította: képes geostacionárius távközlési holdakat építeni, üzemeltetni, és azokat az óriási ország távközlési rendszerébe kapcsolni.

A DFH-sorozat másik nagy „családja” a DFH-3 (alul), melynek egy-egy tagja állt pályára 1994-ben, és 1997-ben. Ezeken már 24 darab C-sávú transzponder található, tömegük több mint két tonna és két hatalmas, egyenként több mint 8 méter hosszú napelemszárnnyal rendelkeznek. Tervezett élettartamuk nyolc év. Néhány éve a DFH-3A-t és a DFH-3B-t már mint ChinaSat-5 és ChinaSat-6 emlegetik. (Balra a DFH-2 műhold.)

A Beidou
Néhány hónapja Kínából sikeresen elindították és pályára állították az ország navigációs és helymeghatározási rendszerének harmadik műholdját. Ezzel a lépessel befejeződött a kínai “navigációt segítő műholdak” pályára állítása. Az első generációs Beidou-rendszer harmadik műholdját egy Hosszú Menetelés 3-A típusú hordozórakétával indították a délnyugat-kínai Szecsuán tartományban lévő Kszicsángi űrközpontból. A műhold húsz perc elteltével sikeresen levált a hordozórakétáról. A Spaceflightnow.com és a Spacedaily.com akkori jelentése szerint ez volt a Hosszú Menetelés sorozatba tartozó hordozórakéták 80. eredményes startja, és egyben a 28. egymást követő sikeres felbocsátás 1996 októbere óta.

A kínai fejlesztésű és gyártású műholdas helymeghatározó rendszer első két műholdját 2000. október 31-én és december 21-én indították, azóta mindkét űreszköz jól működik. A helymeghatározó-rendszer segítségével mód van akár álló, akár mozgó objektumok pontos földrajzi helyének meghatározására bármilyen időjárási körülmények között. A rendszer forgalomirányítási feladatok ellátása mellett számos üzleti alapú szolgáltatást is lehetővé tesz, egyebek között a közlekedési ágazatban, a meteorológiában, a kőolajtermelésben, erdőtüzek megelőzésében, természeti katasztrófák előrejelzésében, a telekommunikációban és a közbiztonságban.

Eddig az akkori hivatalos közlemény. A kérdés már csak az, hogy ezeknek a műholdaknak mi a feladata egészen pontosan? Nyilvánvaló, hogy nem vethetők össze az amerikai GPS műholdakkal, melyekből 28 kering a Föld körül, 20 000 km magas, és 50-55 fok hajlásszögű pályákon. Ezekből egyszerre 4-12 is látható, és segítségükkel a helymeghatározás pontossága néhány méter. A kínai műholdakból azonban összesen csak három van, ráadásul ezek a holdak egy nagyon elnyúlt geoszinkron pályán keringenek. Az astronautix.com szerint az az ötlet, hogy mindössze két műholddal határozzák meg például egy kamion, vagy hajó koordinátáját, 1983-ban merült fel, amikor Csen Fangjun javaslatot tett a Twinsat műholdas navigációs rendszerre. Az elképzelést 1989-ben ellenőrizték, amikor két már pályán lévő távközlési műholddal, a DFH-2 és a DFH-2A segítségével sikerült az elvet ellenőrizni. Ennek eredményeként 1993-ban hivatalosan is megindulhatott a Beidou program, mely két működő és két pályán lévő tartalék holdat fog tartalmazni.

A Beidou műholdak három tengelyre stabilizáltak és indulótömegük 2200 kg (ennek éppen a fele a hajtóanyag), - és a korábbi DFH-3 távközlési műholdak alapjaira épültek.

Mielőtt azonban bárki azt gondolná, hogy a kínaiak valami forradalmian új dolgot találtak ki, leszögeznénk, hogy ilyen rendszerek Észak-Amerika és Európa felett egyaránt jó évtizede működnek. Az amerikai Qualcomm és az európai EutelTracs rendszerek egyaránt két geostacionárius távközlési műholddal biztosítanak - kétirányú adatátvitelt kamionok és diszpécserközpontjaik között, miközben - ún. kétutas távolságméréssel meghatározzák a jármű és a műhold közötti távolságot, amit szintén elküldhetnek a központba. S, hogy ezek a rendszerek kiszorítják-e a hazánkban is igen népszerű GPS-t? Aligha! A Beidou, EutelTracs és hasonló rendszerek először is csak néhány száz méteres helymeghatározásra képesek, míg a GPS rendszerek néhány tíz méteresre, sőt bizonyos kiegészítő rendszerekkel (differenciális GPS technika) akár méteres, vagy centiméteres pontosságot is nyújthatnak. A "Beidou-szerű rendszerek" további problémája, hogy a járműből mindkét geostacionárius műholdat "látni" kell, és ehhez csak ez a két hold áll rendelkezésre. Ezzel szemben, a GPS esetében a két dimenziós meghatározáshoz ugyan három műhold kell, de azokból jóval több van - így sűrűbben beépített területen, vagy erdőben is alkalmazhatók.

Az európai Galileo is…
Friss információ, hogy az európai fejlesztésű Galileo műholdas navigációs rendszer kiépítésében Kína is szeretne részt venni. Egy nemrég aláírt megállapodás-tervezet értelmében a kínaiak kezdetben mintegy 200 millió eurós összeget fektetnének be az összességében több mint 3 milliárdba kerülő programba.

A tervek szerint 2008-ra üzembe álló, 30 mesterséges holdból álló flottával rendelkező európai Galileo műholdas rádiónavigációs rendszert az Európai Unió és az ESA együttműködésében fejlesztik. A ma működő amerikai (NAVSTAR) GPS alternatívájaként létrehozandó Galileoban a kínaiak is fantáziát látnak. Az idei év elején kinyilvánították együttműködési szándékukat, s az EU-val folytatott tárgyalások viszonylag gyorsan eredményre is vezettek. Szeptember 18-án Pekingben írták alá azt a megállapodás-tervezetet, amelynek alapján Kína támogatja a Galileo rendszert, részt vesz a kiépítésében és majdani alkalmazásában, kölcsönösen előnyös feltételek mellett. Az együttműködés érinti a tudományos és technológiai szektort, az ipart, a szolgáltatások fejlesztését, a szabványosítást, stb. A megállapodást az EU közlekedési minisztereinek tanácsa október 9-én fogja véglegesíteni. Az egyezmény aláírására az október végi EU-Kína csúcstalálkozón kerül sor.

Az európai együttműködés első kézzelfogható jeleként, a kínai szakemberek képzésére már meg is nyílt Pekingben egy új, a navigációs műholdrendszerekkel, elsősorban a Galileoval foglalkozó továbbképzési és információs központ.

Folytatjuk...

Források: astronautix.com, esa.int, sinodefence.com, spacedaily.com

Frey Sándor - Szentpéteri László

Jogi közlemény: A fenti cikk tartalma részben, vagy egészben szabadon és ingyenesen felhasználható, amennyiben az utánközlést végző személy, szerkesztőség, illetve kiadó az anyagban forrásként egyértelműen megnevezi honlapunkat.
Ennek módja: “Forrás:”, illetve “további részletek:”,
majd ezt követően: “ŰRVILÁG hírportál”, vagy “www.urvilag.hu”, esetleg “urvilag.hu”
Szíves megértésüket köszönjük!