Űrvilág.hu - Ázsiai mozaik – 2020. október (2. rész)

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Ázsiai mozaik – 2020. október (2. rész)

2020.10.31. 12:15 Távoli világok kutatói, Kína a világűrben, Japán a világűrben

Sorozatunk előző részében űrhajókról, űrállomásról és rakétákról volt szó. Most következzen egy kis Naprendszer.

A Naprendszer

Október első napján szelfit készített a Tienven-1 (Tianwen-1) kínai Mars-szonda! A szondáról kibocsátottak egy (részleteiben nem ismertetett) eszközt, mely a tőle távolodva készítette a felvételt, majd azt Wi-Fin beküldte a Mars-szondának, amely azután továbbította a Földre. A „portréfotózáskor” az űreszköz 24,1 millió km-re volt a Földtől, miközben már 188 millió km-t repült. Bő egy héttel később (október 9-én) egyébként – a Földtől immár 29,4 millió km-re – a szonda újabb pályamódosítást hajtott végre, fő hajtóművének 480 másodperces működtetésével.

Tienven-1 „szelfi”. (Fotó: CCTV)

Szeptemberi ázsiai kitekintésünkben írtunk a japán MMX (Mars/Phobos) küldetésről, illetve a szondára tervezett 4G/8G kamerarendszerről. Október elején számolt be az ország űrügynöksége (JAXA) arról, hogy Brémában megkezdődtek a gyakorlati kísérletek a német–francia együttműködésben készülő, a Phobos nevű parányi Mars-holdon leszálló kis roverrel. A jelenlegi vizsgálatok célja annak kiderítése, hogy a 25 kg tömegűre tervezett szerkezetnek a talajra érkezéskor milyen erőhatásokra kell számítania, azaz milyen erősre kell építeni. A fő nehézség az, hogy a jelenlegi tervek szerint a 45 × 55 × 28 cm-es Phobos-járó szabadesésben (!), mintegy 40–100 m magasságból érkezne a holdacska felszínére. Bár a Phobos gravitációs ereje nagyon gyenge, a lassú esés mégis csak esés, ráadásul az elpattanással is számolni kell.

A – ma még név nélküli – rover egyébként 2026 végén vagy 2027 elején landolhat a Phoboson, ahol mintegy 100 napig dolgozna. (Ahogy egy hónapja írtuk, az MMX a Földet 2024-ben hagyná el, és 2025-ben állna Mars körüli pályára.) A JAXA és a német DLR, illetve a francia CNES közötti együttműködés a leszálló „robotok” területén egyébként nem mai keletű. A japán Hajabusza-2 (Hayabusa-2) űrszonda esetében, a Ryugu kisbolygón leszálló MASCOT nevű eszközt is az a német–francia team készítette, amelyik most a Phobos-roveren dolgozik.

A JAXA jelezte a NASA-nak, hogy a 2030-as években szeretne részt venni egy a Hold déli pólusvidékén üzemelő „hidrogéngyár” megvalósításában. A létesítmény a tervek szerint a helyben található vízjégből állítana elő hidrogént, melyet rakétahajtóművekben használnának. Az ötlet háttere az, hogy a Hold körül keringő nemzetközi űrállomás (Gateway) és a felszín között ingázó – maximum 4 főt szállítani képes – landerek működése csak helyben előállított üzemanyaggal lenne hosszú távon fenntartható. Becslések szerint az amerikai–japán üzemnek egy-egy Hold–Gateway–Hold utazáshoz 37 tonna (!) vizet kéne feldolgoznia!