A Japán Űrügynökség (JAXA) jóváhagyta a 2024-es indításra tervezett Mars-szondát, amely talajmintát hozna a vörös bolygó nagyobbik holdjáról, a Phobosról.
Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk a tervezett japán űrszondát, az MMX-et (Martian Moon eXploration), amelynek megépítését most hagyta jóvá a JAXA, amint azt február közepén hivatalosan bejelentették. A Phobosról mintát hozó küldetés tervével 2015 óta foglalkoztak, amerikai és európai együttműködő partnereket kerestek, és elkészítették a részletes terveket, amelyek a tudományos célokon és a sikeresség kritériumain kívül a végrehajtás menetrendjét, a pénzügyi tervet és a kockázatok elemzését is tartalmazzák.
Eszerint az MMX-et 2024 szeptemberében a várhatóan idén bemutatkozó új japán hordozórakétával, a H3-mal indítanák. A robotszonda 2025 augusztusában állhat Mars körüli pályára, majd leszáll a Phobos felszínére. Ott legalább 10 gramm anyagot gyűjt és útnak indít egy német–francia együttműködésben készülő rovert, amely várhatóan három hónapon keresztül vizsgálja a felszínt és az ott található anyagok kémiai összetételét. Miután az MMX a talajmintával felszáll, Mars körüli pályán marad, és többször elrepül a bolygó kisebbik holdja, a Deimos közelében. A Mars körüli keringési pályát 2028-ban hagyja el, és 2029-ben érkezik vissza a Föld közelébe, a phobosi talajmintát tartalmazó kapszula pedig leereszkedik a Földre. A küldetés sikere esetén az MMX 2029-es visszaérkezésével teljesül az első oda-vissza Mars-utazás.
A japán MMX űrszonda a Mars és nagyobbik holdja, a Phobos közelében. (Fantáziarajz: JAXA)
Az MMX három részből áll, a hajtóműegységből, a négylábú leszállóegységből, amely a tudományos műszereket is tartalmazza, és a mintahordozó, visszatérő tartályból. A NASA a Phobos kémiai összetételét vizsgáló Megane (Mars-moon Exploration with GAmma rays and Neutrons) neutron- és gamma-detektorral járul hozzá a küldetéshez. Francia kutatók készítik a MacrOmega infravörös kamerát és spektrométert. Az amerikai és a francia műszer egyaránt hozzájárul az optimális leszállóhely kiválasztásához. A német és a francia űrügynökségek 2018-ban állapodtak meg a JAXA-val abban, hogy a MASCOT robot (amelyet a japán Hayabusa–2 szonda vitt a Ryugu kisbolygóra) mintájára épülő, mini-rovert készítenek az MMX számára.
A küldetés tudományos céljai közé tartozik annak tisztázása, hogyan cserélődhetett víz az ősi Naprendszer égitestjei között, a Földet is beleértve. A JAXA tudósai szerint a külső Naprendszerből üstökösökkel és kisbolygókkal érkező víz számára a Mars egyfajta kaput jelenthetett. Ilyen befelé sodródó apró égitest lehetett a Phobos és a Deimos, amelyeket azonban a Mars befogott. A két apró hold keletkezését magyarázó másik elmélet szerint a Marsot ért nagy erejű becsapódás nyomán szakadhattak ki a bolygó testéből. A Phobos anyagának elemzése segíthet eldönteni a két hold eredetének kérdését.
Az ESA Mars Express szondájának felvétele a Phobosról, háttérben a Mars részletével. (Kép: ESA / DLR / FU Berlin / G. Neukum)
Felépítését tekintve az MMX Japán két korábbi kisbolygókutató szondájához lesz hasonló, és az azok küldetései során szerzett tapasztalatokat hasznosítja. Mint emlékezetes, a Hayabusa–1 2003-ban indult, 2005-ben mikroszkopikus mintát gyűjtött az Itokawa kisbolygóról, amellyel 2010-ben érkezett vissza a Földre. A Hayabusa–2 2014-ben indult, tavaly két alkalommal mintát gyűjtött a Ryugu kisbolygó felszínéről, és jelenleg úton van a Föld felé, ahová még idén visszaérkezik.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Marsra – és vissza
A Phobos barázdái
Phobos-mintavétel
Japán jelen és jövő
A TGO első felvétele a Phobosról
Körös-körül a Phobos körül
Marsi napfogyatkozás
Japán mintahozó küldetés a Phobosra (Spaceflight Now)
Japán idei első űrindítását az Epsilon rakétával végezték, kicsi és még kisebb japán és vietnámi műholdak álltak 500 km magas Föld körüli pályára.
