Ázsiai mozaik – 2020. november (1. rész)

Havonta visszatérő sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Ötéves kínai tervek

November elején publikálta a Kínai Kommunista Párt a 14. ötéves terv innovációkkal kapcsolatos döntéseit, terveit. A 2021–2025-ös időszakra vonatkozó anyag tartalmazza az űrtevékenységgel kapcsolatos elképzeléseket is. A távlati cél, hogy Kína 2045-ig a világ vezető űrhatalmává váljon.

Ahogy arról többször írtunk, a 2021–2023 közötti időszak kiemelkedő feladata lesz a moduláris űrállomás összeszerelése és beüzemelése. Az elképzelések szerint 2023-ban indulhat a már épülő, második holdi talajminta-visszahozó űrszonda, a Csang’e-6. (Amennyiben most a Csang’e-5 sikeres lesz, akkor a déli pólusvidék a cél, ellenkező esetben a Csang’e-5 programját ismételnék meg.)

A 14. ötéves tervben megkezdik a legkorábban 2028-ban indítható marsi talajminta-visszahozó, illetve a 2030-ban indítandó Jupiter-szonda tervezését, fejlesztését.

Nehézrakéták összehasonlítása

Szintén az időszak feladata lesz a Hosszú Menetelés-9 (CZ-9, ábránkon balról a negyedik) szuper-nehézrakéta tervezésének és fejlesztésének megkezdése. A rakéta első (központi) fokozatának átmérője 10 méter lenne és alacsony Föld körüli pályára akár 140 tonnát emelhetne, míg a Hold felé akár 50 tonnás eszközt indíthatna. A nagyjából 93 méter magas Hosszú Menetelés-9 induló tömege elérhetné a 4140 tonnát, és a 2030-as évek személyzetes Hold-, illetve automatikus Naprendszer-kutatási programjaiban használnák.

A CAST (China Aerospace Science and Technology Corporation) – amely eddig 17 első és második generációs meteorológiai műholdat épített – a tervek szerint hét új generációs űreszközt épít a 14. ötéves tervben. A 2021–2025 közötti időszakra tervezett időjárás-figyelő űreszközök a napszinkron (SSO), illetve geostacionárius (GEO) Fengjün műholdak harmadik generációját fogják alkotni. (Az első SSO Fengjün – 1 km-es felbontással – még 1988-ban, míg az első GEO változat – 1,25 km-es felbontással – 1997-ben került pályára.)

Űrhajósok

A világűrbe készül a második izraeli állampolgár – jelentette november 16-án a The Times of Israel. Eytan Stibbe (űrturista) a tervek szerint 2021 végén indulna a Nemzetközi Űrállomásra, ahol bő egy hetet tartózkodna. A 62 éves Stibbe sikeres vállalkozó, a Vital Capital Fund alapítója és elnöke, aki utazását maga finanszírozza. Erős a kötődése ugyanakkor az ország első űrhajósához, a Columbia űrrepülőgép 2003. februári katasztrófájában elhunyt Ilan Ramonhoz. Stibbe ugyanis sokáig katonai pilóta volt, és egy időben Ramon volt a parancsnoka. Sőt, jelenleg is az Izraeli Légierő (IAF) tartalékos pilótája és ezredese, személyesen is ott volt a Columbia (és Ramon) floridai indulásakor! Nem véletlen, hogy Tal Ramon (Ilan Ramon fia) lelkesen beszélt Stibbe-ről, és a tervezett izraeli ISS-fedélzeti űrkísérletekről a sajtótájékoztatón.

Az izraeli elnöki rezidencián rendezett sajtótájékoztató résztvevői (balról jobbra): Inbal Krais, a Tudományos Akadémia Tanácsadó Testületének elnöke, Ran Livne, a Ramon alapítvány elnöke, Eytan Stibbe űrturistajelölt, Reuvén Rivlin, Izrael állam elnöke, Yizhar Shai tudományos és technológiai miniszter, valamint Tal Ramon (Ilan Ramon fia), a Beit HaNasi Harel Tubi vezérigazgatója, valamint egy meg nem nevezett személy. (Fotó: Mark Neyman / GPO)

(Folytatjuk!)

Kapcsolódó cikkek:
Kína: 2 kg mintát a Holdról!
GYORSHÍR: A Hold körül a Csang’e-5
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (1. rész)
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (2. rész)
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (3. rész)
Izrael űrprogramja (1. rész)
Izrael űrprogramja (2. rész)
Izrael űrprogramja (3. rész)
Ázsiai mozaik – 2020. november (2. rész)