Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Ázsiai mozaik – 2020. november (1. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai rakéták , Űrturisták és magánűrhajók - 2020.11.30 07:15.)

Havonta visszatérő sorozatunkban az ázsiai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Ötéves kínai tervek

November elején publikálta a Kínai Kommunista Párt a 14. ötéves terv innovációkkal kapcsolatos döntéseit, terveit. A 2021–2025-ös időszakra vonatkozó anyag tartalmazza az űrtevékenységgel kapcsolatos elképzeléseket is. A távlati cél, hogy Kína 2045-ig a világ vezető űrhatalmává váljon.

Ahogy arról többször írtunk, a 2021–2023 közötti időszak kiemelkedő feladata lesz a moduláris űrállomás összeszerelése és beüzemelése. Az elképzelések szerint 2023-ban indulhat a már épülő, második holdi talajminta-visszahozó űrszonda, a Csang’e-6. (Amennyiben most a Csang’e-5 sikeres lesz, akkor a déli pólusvidék a cél, ellenkező esetben a Csang’e-5 programját ismételnék meg.)

A 14. ötéves tervben megkezdik a legkorábban 2028-ban indítható marsi talajminta-visszahozó, illetve a 2030-ban indítandó Jupiter-szonda tervezését, fejlesztését.


Nehézrakéták összehasonlítása

Szintén az időszak feladata lesz a Hosszú Menetelés-9 (CZ-9, ábránkon balról a negyedik) szuper-nehézrakéta tervezésének és fejlesztésének megkezdése. A rakéta első (központi) fokozatának átmérője 10 méter lenne és alacsony Föld körüli pályára akár 140 tonnát emelhetne, míg a Hold felé akár 50 tonnás eszközt indíthatna. A nagyjából 93 méter magas Hosszú Menetelés-9 induló tömege elérhetné a 4140 tonnát, és a 2030-as évek személyzetes Hold-, illetve automatikus Naprendszer-kutatási programjaiban használnák.

A CAST (China Aerospace Science and Technology Corporation) – amely eddig 17 első és második generációs meteorológiai műholdat épített – a tervek szerint hét új generációs űreszközt épít a 14. ötéves tervben. A 2021–2025 közötti időszakra tervezett időjárás-figyelő űreszközök a napszinkron (SSO), illetve geostacionárius (GEO) Fengjün műholdak harmadik generációját fogják alkotni. (Az első SSO Fengjün – 1 km-es felbontással – még 1988-ban, míg az első GEO változat – 1,25 km-es felbontással – 1997-ben került pályára.)

Űrhajósok

A világűrbe készül a második izraeli állampolgár – jelentette november 16-án a The Times of Israel. Eytan Stibbe (űrturista) a tervek szerint 2021 végén indulna a Nemzetközi Űrállomásra, ahol bő egy hetet tartózkodna. A 62 éves Stibbe sikeres vállalkozó, a Vital Capital Fund alapítója és elnöke, aki utazását maga finanszírozza. Erős a kötődése ugyanakkor az ország első űrhajósához, a Columbia űrrepülőgép 2003. februári katasztrófájában elhunyt Ilan Ramonhoz. Stibbe ugyanis sokáig katonai pilóta volt, és egy időben Ramon volt a parancsnoka. Sőt, jelenleg is az Izraeli Légierő (IAF) tartalékos pilótája és ezredese, személyesen is ott volt a Columbia (és Ramon) floridai indulásakor! Nem véletlen, hogy Tal Ramon (Ilan Ramon fia) lelkesen beszélt Stibbe-ről, és a tervezett izraeli ISS-fedélzeti űrkísérletekről a sajtótájékoztatón.


Az izraeli elnöki rezidencián rendezett sajtótájékoztató résztvevői (balról jobbra): Inbal Krais, a Tudományos Akadémia Tanácsadó Testületének elnöke, Ran Livne, a Ramon alapítvány elnöke, Eytan Stibbe űrturistajelölt, Reuvén Rivlin, Izrael állam elnöke, Yizhar Shai tudományos és technológiai miniszter, valamint Tal Ramon (Ilan Ramon fia), a Beit HaNasi Harel Tubi vezérigazgatója, valamint egy meg nem nevezett személy. (Fotó: Mark Neyman / GPO)

(Folytatjuk!)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021