Havi sorozatunk befejező részében olyan kínai tervekről olvashatnak, melyek „gyümölcsei” évtizedünk második felében, illetve a 2030-as években érhetnek be.
Új Horizontok
Jelenleg folyik a következő jelentős kínai tudományos célú űrküldetések kiválogatása. Az elmúlt egy évben a négy szakterületen beérkezett több tucat programjavaslat listáját sikerült 13 darabosra redukálni. A következő hetekben, hónapokban derülhet ki, hogy melyek lesznek azok a projektek, melyek finanszírozását biztosítják. A négy kutatási terület „szokásosnak” tekinthető: űrcsillagászat és asztrofizika, exobolygók, napfizika és bolygókutatás, illetve a Föld bolygó vizsgálata. A várakozások szerint a Kínai Tudományos Akadémia végül 5-7 programot választ ki a Stratégiai Prioritású Program III-ba, más néven az Új Horizontok Programba. A tervezett űreszközök legkorábban a 2026 és 2030 közötti időszakban (ez a 15. kínai ötéves térv) startolhatnak. Fontos jelezni, hogy az SPP III-nak nem része (a már futó) Csang’e (Chang’e) Hold-, illetve a Tienven (Tianwen) bolygókutatási program! Ezek ugyanis a kínai űrügynökség (CNSA) projektjei. Az Új Horizontok (SPP III) bírálat alatt lévő tizenhárom programja a következő:
Űrcsillagászat és asztrofizika
Exobolygók (mindkét javaslat űreszköze az L2 Lagrange-pontban üzemelne!)
Napfizika
Bolygókutatás
A Mars kutatása
A Tienven-1 kínai Mars-program fő tervezője szerint országa szeretné „beelőzni” a NASA-t és az ESA-t, és már 2031-re (a világon elsőként) marsi kőzet- és talajmintát visszahozni a Földre! Az elképzelés szerint a Tienven-3 küldetés keretében két űreszköz indulna 2028-ban a vörös bolygó felé. Ott az egyik (a földi leszállótartállyal) bolygó körüli pályára állna, a másik pedig 2029 szeptemberében sima leszállást hajtana végre. A mintavételeket követően a lander felszálló fokozata a bolygó körüli pályán dokkolna az ott várakozó orbiterrel, amely ezután elindulna vissza a Föld irányába. A sima leszállásra bolygónkon a jövő évtized első évében kerülhetne sor. (Az NASA/ESA terv korábbi, 2027-es starttal, viszont csak 2033-as Földre érkezéssel számol – igaz, a minták több helyről és nagy területről származnak, hisz azokat jelenleg gyűjti be a Perseverance rover „menetből”.)
Újabb űrhajósok?
Kína megkezdi a negyedik űrhajós csoport kiválogatását – jelentették be október első napján. A folyamat másfél évig tart, és annak keretében 14–16 TARTALÉK űrhajósjelöltet szeretnének kiválasztani. Közülük maximum 7–8 lenne pilóta- és maximum 5–6 fedélzetimérnök-tartalék. Az viszont biztosnak tűnik, hogy szükség lesz 2 rakományspecialista tartalékra. A bejelentés egyik újdonságát az adja, hogy nem garantálják, hogy ők mindannyian megkezdhetik majd a kiképzést. Azt ahhoz fogják igazítani, hogy a meglévő 2., és a jelenleg képzés alatt álló 3. űrhajós osztály tagjai közül mennyien esnek ki majd (bármilyen okból) a rendszerből, illetve hogy milyen gyorsan fejlődik az űrprogram. A másik újdonságot az jelenti, hogy először jelentkezhetnek hongkongi és makaói polgárok. A jelöltek 30 és 45 év közötti korúak lehetnek. A pilótajelölteknek a fegyveres erők hajózóinak kell lenniük. A fedélzetimérnök-jelölteknek a repülő- és űriparból, míg a rakományspecialistáknak (kutató űrhajósoknak) a tudományos életből kell érkezniük. Utóbbiaktól PhD tudományos fokozatot és az azt követő legalább 3 éves munkaviszonyt várják el. Kapcsolódó cikkek:
DAMPE: kínai űrcsillagászati hold indult
Kína rakétái és új tudományos műholdjai
Újabb kínai röntgentávcső
Kínai eredmények és tervek
Kínai szelfi a Marsról
Kínai Mars-helikopter
Ázsiai mozaik – 2022. január (2. rész)
Havi sorozatunkban az ázsiai, csendes-óceáni és közel keleti térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, de talán nem érdektelenek.
