Űrvilág.hu - Kína rakétái és új tudományos műholdjai

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Kína rakétái és új tudományos műholdjai

2017.04.18. 07:15 Kínai műholdak, Kínai rakéták

Kína hordozórakétái egyre sikeresebbek, tervezik az új óriásrakétát is. Öt új tudományos műhold fejlesztésén dolgoznak, az egyiket az ESA-val közösen tervezik.

Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ez évi, január 30. és február 10. között Bécsben tartott ülésén a hagyományoknak megfelelően számos résztvevő ország és szervezet szakmai előadásban számolt be eredményeiről, terveiről. Mai cikkünkben a különböző napirendi pontokhoz kapcsolódóan elhangzott kínai előadásokból mutatunk be néhány érdekességet.

Az első előadásban elhangzott, hogy a kínai kormány 2016. december 27-én már a negyedik alkalommal bocsátotta ki (2000, 2006 és 2011 után) az ország űrstratégiáját és űrpolitikáját meghatározó fehér könyvet. Az előadásban főként általánosságok szerepeltek, az viszont megtudható volt, hogy Kína 2011 óta 29 országgal, űrügynökséggel és nemzetközi szervezettel 43 együttműködési megállapodást vagy szándéknyilatkozatot írt alá. A konkrét eredmények és tervek két másik, a rakétafejlesztéssel, illetve a tudományos programokkal foglalkozó előadásban hangzottak el.

A Hosszú Menetelés (LM, CZ) rakéták 2016 decemberéig 244 indítást teljesítettek, 96%-os sikerességi mutatóval, de az elmúlt 5 év 91 indítását tekintve az arány 97,8%-ra javult.

A Hosszú Menetelés rakétacsalád tagjai.

Kína öt szakaszban a hordozórakéták négy generációjának 17 változatát fejlesztette ki, amelyekkel alacsony, közepes és magas pályákra egyaránt eljutnak. A Hosszú Menetelés (LM, CZ) rakéták 2016 decemberéig összesen 244 indítást teljesítettek, 96%-os sikerességi mutatóval. A rakétákkal pályára állított legfontosabb űreszközök az embereket szállító űrhajók, a holdszondák és a Beidou navigációs rendszer műholdjai voltak. Az LM–2C sorozat tagjait alacsony (LEO), napszinkron (SSO) és erősen elliptikus (HEO) pályákra történő indításhoz használják. Az LM–2F rakéta az emberes űrprogram céljait szolgálja, LEO pályára 8,1–8,6 tonna hasznos terhet vihet. Az LM–3 sorozat rakétáit (3A, 3B, 3C) főként geostacionárius átmeneti pályára (GTO) indításokhoz használják. A 3A változat teherbírása (GTO-ra) 2,6 tonna, a két gyorsítórakétával kiegészített 3C változat 3,8 tonnát, míg a négy gyorsítórakétával működő 3B 5,5 tonnát emel GTO-ra. A sorozat legújabb tagja az LM–5 nehézrakéta, amely tavaly novemberben mutatkozott be (lásd korábbi cikkünket). A rakéta két változata GTO-ra 14 tonnát, LEO-ra pedig 25 tonnát tud felvinni. Az elkövetkező öt évben szándékoznak befejezni a következő nehézrakéta, az LM–9 fejlesztését, ezzel a rakétával 140 tonnát lehet majd LEO-ra állítani. A kínai hordozórakéták négy űrközpontból indulnak.

Kína legújabb és tervezett hordozórakétái az LM–9-ig, amellyel 140 tonna hasznos terhet lehet majd alacsony Föld körüli pályára állítani.

Az elmúlt öt évben a kínai Hosszú Menetelés rakéták 91 startot teljesítettek, évente átlagosan 18-at, 97,8%-os sikerességi mutatóval. 2016 rekordév volt Kína számára, soha nem indítottak még egy év alatt 22 rakétát, ráadásul ezzel (az USA-val holtversenyben) a világelsőséget is megszerezték.

A kínai hordozórakéták négy űrközpontból indulnak. JSLC: Csiucsüan (Jiuquan Space Launch Centre); TSLC: Tajjüan (Taiyuan); XSLC: Hszicsang (Xichang); WSLC: Vencsang (Wenchang).

A tudományos programok közül a sötét anyag kutatására 2015. december 17-én indított DAMPE műholdról, a 2016. áprilisi Sicsien-10 (Shijian-10, SJ-10), súlytalansági kísérleteket végrehajtó műholdról és a 2016. augusztus 16-án indult QUESS kvantumkommunikációs műholdról portálunkon részletesen hírt adtunk. Terveik között szerepel az Einstein Probe röntgencsillagászati műhold, az ASO-S (Advanced Space-borne Solar Observatory) napfizikai műhold, a víz körforgását vizsgáló WCOM (Water Cycle Observation Mission), a négy műholdból álló, a földi magnetoszféra, ionoszféra és termoszféra közötti csatolást kutató MIT (Magnetosphere－Ionosphere－Thermosphere Coupling Exploration) rendszer, valamint az ESA-val közösen készítendő SMILE (Solar wind Magnetosphere Ionosphere Link Explorer).

A QUESS műholddal végzett kvantumkommunikációs kísérletekben (kvantumkulcs átadása a műhold és a földi állomások közt, kvantum-összefonódás és kvantum-teleportáció vizsgálata) részt vevő földi állomások.

Both Előd

Kapcsolódó cikkek:
Ülésezett az ENSZ Albizottság
Kínai kaleidoszkóp
Titkos start, új kínai rakétával
Kísérleti távközlési hold indult Kínából
2016: Kína nagy éve az űrben
Kínai műhold a szén-dioxid kutatására
Új generációs kínai meteorológiai műhold indult
Az égi kapcsolat
Két kínai űrhajós újra a Földön
Új típusú kínai időjárási hold indult
Bemutatkozott a kínai nehézrakéta
Kvantumkommunikációs műhold Kínából
DAMPE: kínai űrcsillagászati hold indult