Rekordszámú start, új fejlesztésű hordozórakéták, új starthely, új űrállomásmodul, az eddigi leghosszabb emberes repülés – ilyen volt a kínai űrkutatás elmúlt éve.
Kínából 2016-ban 22 alkalommal kíséreltek meg űrindítást. Bár ezek egyike kudarccal végződött, egy másik – az év utolsó indítása – során pedig a jelek szerint a tervezettnél alacsonyabb pályára kerültek a felbocsátott műholdak, az ország így is rekordévet zárt, ami a sikeres startok számát illeti. Korábban 2012-ben és 2015-ben 19 indításig jutottak. Tanulságos összehasonlítás, hogy a másik két űrnagyhatalom közül az Egyesült Államok 23 indítással és kísérlettel (közülük egy sikertelen), Oroszország pedig 19-cel szerepel a statisztikákban. Orosz részről is becsúszott egy startbaleset 2016-ban. A 18 sikeres orosz indításba beleszámít az a két Szojuz rakéta is, amelyek nem orosz területről, hanem az európai fenntartású, francia guyanai Kourou űrközpontból emelkedtek a magasba.
A kínai űrtevékenység meglehetősen sokoldalú volt az elmúlt évben. Bár az eseményekről a maguk idejében az Űrvilág igyekezett beszámolni (a lap alján összegyűjtöttük ezeket a cikkeket – a szerk.), az összefoglalóban érdemes külön is kiemelni néhányat. A jövő szempontjából meghatározó fejlemény, hogy két új fejlesztésű, modern, környezetbarát hajtóanyagot használó hordozórakéta-típus mutatkozott be, sikerrel. Elsőként júniusban a Hosszú Menetelés-7, amelynek a fő feladata a hamarosan felépítendő modulrendszerű kínai űrállomáshoz teherszállító űrhajók indítása lesz. Novemberben pedig első alkalommal indították a Hosszú Menetelés-5 nehézrakétát, amely hiánypótló a kínai hordozóeszközök között. Kapacitása az amerikai Delta-4 Heavy rakétákéhoz hasonlítható, és a jövőben megnyithatja a lehetőséget a Naprendszer távolabbi részei felé indított kínai küldetések számára is. Ugyancsak Hosszú Menetelés-5-tel állítják majd pályára 2018-tól kezdve a nagy tömegű űrállomásmodulokat. Mindkét új rakéta a déli, az Egyenlítőhöz közelebbi fekvésű Hajnan (Hainan) szigetén megépült starthelyről, Vencsangból (Wenchang) indult – júniusban éppen a Hosszú Menetelés-7 bemutatkozó repülésével avatták fel a központot.
Szeptemberben indították a Tienkung-2 (Tiangong-2) űrállomásmodult, amely a kínai kísérleti állomások közül sorrendben a második. A következő, immár „igazi”, több egységből felépülő űrállomás programjának előkészítésére használják, technológiai megoldásokat próbálnak ki rajta, jövőre automata teherűrhajót is küldenek hozzá. A Tienkung-2 startja után egy hónappal a Sencsou-11 (Shenzhou-11) űrhajó fedélzetén két ember látogatta meg a modult. Csing Haj-peng (Jing Haipeng) és Csen Tung (Chen Dong) közel egy hónapot, a kínai emberes űrrepülések története során eddig a leghosszabb időt töltött a világűrben.
A fejlődés nem áll meg: Hosszú Menetelés-7 rakéta júniusi bemutatkozása alkalmával egy új generációs visszatérő emberes űrkabin prototípusát próbálták ki rövid repülés közben. A kapszula – természetesen egyelőre emberek nélkül – Belső-Mongólia területén landolt. (Kép: Xinhua)
Kína egyre aktívabb a tudományos célú műholdas programok területén. Még 2015 decemberében a sötét anyag kutatására készült DAMPE (DArk Matter Particle Explorer) állt pályára. 2016-ra is jutott egy különleges, nemzetközi összevetésben is egyedülálló űreszköz, a QUESS (Quantum Experiments at Space Scale), amellyel kvantumkommunikációs kísérleteket végeznek. Repült még a Sicsien-10 (Shijian-10) visszatérő műhold, rajta számos súlytalansági kísérlettel. 2017-re csúszik a HXMT (Hard X-ray Modulation Telescope) röntgencsillagászati műhold pályára állítása. Közös a kínai tudományos űrprogramokban, hogy gyakran vesznek benne részt partnerként külföldi (európai) kutatócsoportok.
Ami a jövőt illeti, a kínai űrprogram változatlanul megfelelő pénzügyi támogatással rendelkezik, így tervekben sincs hiány. 2016-ban öt új ambiciózus programot fogadtak el a 2020-ig terjedő időszakra, az év végén megjelent a következő ötéves tervben megvalósítani kívánt programokat ismertető dokumentum.
Kína önálló űrszondával szeretne leszállni a Marsra, „visszaelőzve” így ázsiai vetélytársát, Indiát, akik 2014-ben a bolygó körül keringő szondát állítottak pályára a vörös bolygónál. A 2020-ra tervezett komplex küldetésben leszállóegység, marsjáró és keringő űrszonda is szerepel. 2030 körülre marsi mintahozó szonda tervét is előrevetítették. (Kép: Xinhua)
Az egyetlen 2016-os teljes indítási kudarc a Kaofen-10 (Gaofen-10) földmegfigyelő műhold pályára állítása közben, a Hosszú Menetelés-4C rakéta harmadik fokozatának hibájából következett be, augusztus 31-én. (Pár órával később robbant fel a start előtti tesztelés közben Floridában a SpaceX Falcon-9 rakétája, rajta az izraeli Amos-6 műholddal távközlési műholddal.) A sikeres műholdindítások közül kiemelendő a kínai Beidou globális navigációs műholdrendszer három új tagjának pályára állítása. Emellett többek közt földmegfigyelő, meteorológiai és távközlési műholdak is indultak Kínából 2016-ban. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Belarusz számára készült Belintersat-1, amely nem csak Kína, de az egész világ első indítása volt 2016-ban, január 15-én.
A nemzetközi együttműködés terén tovább tart az Egyesült Államok Kongresszusa által diktált hűvös viszony. A NASA űrhajósai azért – most először – együtt vettek részt egy kínai űrhajóssal, valamint spanyol, japán és orosz kollégáikkal az Európai Űrügynökség (ESA) által szervezett föld alatti kiképzésen, a CAVES (Cooperative Adventure for Valuing and Exercising human behaviour and performance Skills) programban.
Az Olaszországban, Szardínia szigetén levő Sos Jocos barlangban tartott júliusi kiképzésben részt vett nemzetközi űrhajóscsoport. Balról jobbra: Ricky Arnold (NASA), Pedro Duque (Spanyolország/ESA), Je Kuangfu (Ye Guangfu, Kína), Szergej Vlagyimirovics (Oroszország), Jessica Muir (NASA) és Aki Hoshide (Japán). (Kép: ESA / S. Sechi)
Az ESA főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner áprilisban Pekingben tett látogatása alkalmával nem hagyott kétséget afelől, hogy a kínaiakat stratégiai partnernek tekintik. A nemzetközi együttműködés erősítésének szándékát jelzi kínai részről az ENSZ Világűriroda (United Nations Office for Outer Space Affairs, UN OOSA) és a kínai emberes űrrepülésekért felelős ügynökség (China Manned Space Agency, CMSA) között létrejött megállapodás. Eszerint a 2018-tól kezdve megépítendő kínai űrállomáson lehetőség nyílik majd más, elsősorban fejlődő országok kutatói számára, hogy kísérleti berendezéseket, sőt idővel akár űrhajósokat juttassanak fel a fedélzetre. Az első konkrét pályázati lehetőség meghirdetése 2017-ben várható.
Kínában 2016-ban első alkalommal rendezték meg a nemzeti űrnapot. Április 24-ére azért esett a választás, mert 1970-ben azon a napon indították az ország első műholdját. (Kép: Asia News) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Belarusz távközlési hold
Navigációs hold indult Kínából
Idén a második Beidou műhold
Kőolajat az űrbe!
Sicsien-10: újra a Földön
Kínai kémműhold állt pályára
Kínai és argentin műholdak indultak
Ismét egy Beidou műhold
Bemutatkozott Kína új rakétája
Váratlan start Kínából
Az első kínai mobil távközlési műhold
Kaofen-3: kínai radaros földmegfigyelő hold
Kvantumkommunikációs műhold Kínából
Kaofen-10: repül-e vagy sem?
Elindult a második kínai űrállomásmodul
Két űrhajóssal úton a Sencsou-11
Ketten a kettes számú kínai űrállomáson
Félidőben a rekordhosszúságú kínai űrrepülés
Két kínai űrhajós újra a Földön
Bemutatkozott a kínai nehézrakéta
Műholdnavigáció pulzárokkal
Új típusú kínai időjárási hold indult
Az égi kapcsolat
Új generációs kínai meteorológiai műhold indult
Kínai műhold a szén-dioxid kutatására
Indul a SuperView
A nemzetközi együttműködés fokozódik
Kína folytatja az emberes űrprogramját
Álomvadászat ENSZ segítséggel
Keleti nyitás – Lengyelországban
Rohamosan terjed a Beidou
Kimúlt a nyúl
Irány a Hold túlsó oldala!
Ilyen volt 2012
Kínai sasszem, 36 ezer km magasból
A kínai űrprogram 2016-os évéről (gbtimes.com)
A Sencsou-11 űrhajósai egy hónap után tértek vissza a Tienkung-2 kínai kísérleti űrállomásmodulról.
