Lengyelország és Kína közösen szándékozik műholdat építeni, de más területekre is kiterjesztik az együttműködést.
Lengyelország tudományos és felsőoktatási minisztere, Jaros³aw Gowin, aki egyben a három miniszterelnök-helyettes egyike, a közelmúltban Kínában járt, ahol űrkutatási együttműködésről is tárgyalt. A legfontosabb, de nem egyetlen eredmény egy lengyel műszerekkel felszerelt közös műhold, amelyet 2018-ban Kínából indítanának. A tervet október közepén hozták nyilvánosságra, miután Gowin kínai partnerével, Liu Jentung (Liu Yandong) miniszterelnök-helyettessel megállapodott a részletekben. A lengyel hivatalos szervek által nyilvánosságra hozott adatok szerint Kína 20 millió dollárral száll be a közös projektbe.
Jaros³aw Gowin, Lengyelország tudományos és felsőoktatási minisztere sajtótájékoztatón számolt be a kínai űregyüttműködés bővüléséről. (Kép: Poland's Ministry of Science and Higher Education)
Varsóban a közeljövőben döntenek a lengyel finanszírozás mértékéről. Ugyanakkor a távlati tervekben az is szerepel, hogy az együttműködést egy második műhold építésére is kiterjesztik. Mint a Lengyel Űrügynökség (POLSA) stratégiai és nemzetközi együttműködési igazgatója elmondta, az októberi miniszterelnök-helyettesi találkozón további tudományos és technológiai projektek is napirenden voltak. A Csang’e–4 küldetés részeként valósítják meg az egyik ilyen projektet, amelynek célja a hosszúhullámú égbolt feltérképezése. (A Csang’e–4 keretében két űrszondát állítanak Hold körüli pályára.) Ebben a projektben a Kínai Tudományos Akadémia Nemzeti Űrtudományi Központjának a Lengyel Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete lesz a partnere, utóbbiban fejlesztik a Hold-műholdakra kerülő műszereket.
Nem ez volt az első lépés a kínai–lengyel űregyüttműködés kiszélesítése felé. Júniusban a Lengyel Űrügynökség írt alá együttműködési megállapodást a Kínai Állami Űrügynökséggel, amely többek közt új távközlési módszerek közös kifejlesztéséről szól.
További érdekesség, hogy a lengyel kormány a kínai együttműködés tapasztalatait is szeretné felhasználni egy állami űripari vállalat létrehozásánál, amelynek megalapítását már erőteljesen fontolgatják Varsóban. A vállalat fő célja az lenne, hogy elősegítse a lengyel űrszektorban működő kisebb cégek fejlődését (a POLSA honlapja szerint Lengyelországból már 300 cég regisztrált az ESA elektronikus pályázati rendszerébe, az EMITS-be). [A keleti nyitásról nálunk is sok szó esik, az űrtevékenység területére azonban sajnos még – úgy tűnik – nem „gyűrűzött be” ez a politika. Igaz, Lengyelországgal ellentétben nálunk sem tudományos, sem felsőoktatási miniszter nincs, főleg nem miniszterelnök-helyettesi rangban. Nem is beszélve az EMITS-be regisztrált 300 cégről. – B.E.] Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Félidőben a rekordhosszúságú kínai űrrepülés
Elindult a második kínai űrállomásmodul
A világ polgári űrköltségvetése
Lengyelország belép az ESA-ba
Lengyel-magyar diákkonferencia
Lengyelország és az ESA
Irány a Hold túlsó oldala!
Lengyel–kínai űregyüttműködés a láthatáron (Space News)
Lengyelország Tudományügyi és Felsőoktatási Minisztériuma
Lengyel Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete
Lengyel Űrügynökség (POLSA)
China National Space Administration (CNSA)
A közelmúltban a NASA és az amerikai űrpolitika az elnökválasztás után várható jövőjéről írtunk. Érdemes a múltra is vetni egy pillantást: mit tettek az űrkorszak amerikai elnökei az űrkutatásért?
