Az utóbbi hetekben egy sor apró, színes információ jelent meg a kínai asztronautika és űrkutatás különböző területeiről. Ezeket szedtük csokorba.
A leginkább várt esemény természetesen az új kínai nehéz-teherűrhajó (Tiencsou) kipróbálása. Ezt az űrhajót tulajdonképpen a Tienkung személyzetes űrlabor bázisán alakították ki, legnagyobb átmérője 3,5 méter, starttömege eléri a 13,0–13,5 tonnát. (Emlékeztetőül: az orosz Progressz tömege 2,5 t, az európai (és már szolgálatból kivont) ATV-é 7,7t, a japán HTV-é 10 t, míg az amerikai Dragoné és Cygnusé – konfigurációtól függően – néhány tonna.)
Áprilisban egy izgalmas műholdkísérlet is várható. A tervek szerint egy Hosszú Menetelés-3B (LM-3B) rakéta indítja Hszicsangból a 4600 kg-os Sicsien-13 technológiai holdat. Ezen elektromos hajtóművet helyeznek el és vizsgálják a nagysebességű internetes kapcsolatot a műhold és mozgó objektumok (repülőgépek és gyorsvonatok) között. A júniusban egy Hosszú Menetelés-5 rakétával induló Sicsien-18 feladata az új DFH-5 távközlési műholdplatform (busz) tesztelése lesz. (Azoknak, akik a számok bűvöletében élnek, még két információ. Ezzel két a holddal együtt Kína összesen hat távközlési műhold indítását tervezi 2017-ben, s ezen kívül 6–8 Beidou navigációs műhold indításával is számolnak ebben az évben.)
Természetesen folytatódik a hordozórakéták generációváltása is. A 2016-ban kipróbált Hosszú Menetelés-7 és -5 (CZ-7 és CZ-5) után a következő típus a Hosszú Menetelés-8, melynek első repülés 2018-ban várható. Ez a CZ-3A és a CZ-7 bázisán készül, két (egyenként 2 méter átmérőjű) szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétával az oldalán fog startolni.
Az állami média szerint az országban előrehaladott kutatások folynak a következő személyszállító űrhajók családjának kifejlesztésére. Ezt a kínai szakemberek az amerikai-európai Orionhoz hasonlítják – mind a parancsnoki-visszatérő kabin alakja, mind pedig a(z egyik) bejelentett cél, a személyzetes Hold-repülés alapján. Itt emlékeztetünk rá, hogy 2016 júniusában, a Hosszú Menetelés-7 rakéta első példányának repülésekor – mintegy mellékesen – már ki is próbálták ennek az Apollo űrhajókra emlékeztető alakú kabinnak az aerodinamikai és hőterhelési tesztekre szánt változatát. Ez a teszt-berendezés akkor, 24 órás repülés után landolt az egyik északnyugat-kínai sivatagban.
2017 novemberében indulhat Vencsangból a Csang’e-5, mely a Hold felénk néző oldalán szállna le, majd onnan talajmintát hozna a Földre. Ha sikeres lesz, akkor ez lesz az első holdi mintahozó küldetés 1976 óta! Eközben rendben folyik az azt követő Hold-kísérlet előkészítése. A tervek szerint 2018-ban startol a Csang’e-4, melynek űrtörténelmet kéne írnia! Az elképzelések szerint ugyanis ez lenne a világon az első olyan űreszköz, mely a Hold túlsó, Földünkről sosem látható oldalán végezne sima leszállást, sőt még egy mini-rovert is útjára bocsátana.
Március elején bejelentették, hogy – ha minden a tervek szerint halad, akkor – 2020 augusztusában az ázsiai ország elindítja első Mars-szondáját. A berendezés hét hónapos repülés után, 2021 márciusában érkezne a vörös bolygóhoz, ahol anyaszondája bolygó körüli pályára állna, a lander pedig sima leszállást próbál végrehajtani a Marson. A második kínai Mars-szonda 2030-ban már talajmintát venne és azt visszahozná a Földre. Kapcsolódó cikkek:
Az első Tiencso teherűrhajót Föld körüli pályára szállító Hosszú Menetelés-7 (Long March-7, Chang Zheng-7) Y2 rakéta már március közepe óta a vencsangi űrközpontban van. A várhatóan április 23-án induló Tiencsou-1 összesen háromszor fog automatikus dokkolást végrehajtani a 2016 szeptembere óta alacsony Föld körüli pályán – személyzet nélkül – keringő Tienkung-2 űrlaborral. A további feladatok között szerepel az üzemanyag távvezérelt átszivattyúzása és az űreszközpáros pályájának megemelése.
Mi várható 2017-ben? (1. rész)
Elindult a második kínai űrállomásmodul
Ketten a kettes számú kínai űrállomáson
Két kínai űrhajós újra a Földön
Bemutatkozott Kína új rakétája
A következő kínai holdszonda
Irány a Hold túlsó oldala!
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (1. rész)
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (2. rész)
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (3. rész)
Rekordszámú start, új fejlesztésű hordozórakéták, új starthely, új űrállomásmodul, az eddigi leghosszabb emberes repülés – ilyen volt a kínai űrkutatás elmúlt éve.
