Űrvilág
Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Kínai kaleidoszkóp
(Rovat: Kína a világűrben - 2017.04.08 07:15.)

Az utóbbi hetekben egy sor apró, színes információ jelent meg a kínai asztronautika és űrkutatás különböző területeiről. Ezeket szedtük csokorba.

A leginkább várt esemény természetesen az új kínai nehéz-teherűrhajó (Tiencsou) kipróbálása. Ezt az űrhajót tulajdonképpen a Tienkung személyzetes űrlabor bázisán alakították ki, legnagyobb átmérője 3,5 méter, starttömege eléri a 13,0–13,5 tonnát. (Emlékeztetőül: az orosz Progressz tömege 2,5 t, az európai (és már szolgálatból kivont) ATV-é 7,7t, a japán HTV-é 10 t, míg az amerikai Dragoné és Cygnusé – konfigurációtól függően – néhány tonna.)

Az első Tiencso teherűrhajót Föld körüli pályára szállító Hosszú Menetelés-7 (Long March-7, Chang Zheng-7) Y2 rakéta már március közepe óta a vencsangi űrközpontban van. A várhatóan április 23-án induló Tiencsou-1 összesen háromszor fog automatikus dokkolást végrehajtani a 2016 szeptembere óta alacsony Föld körüli pályán – személyzet nélkül – keringő Tienkung-2 űrlaborral. A további feladatok között szerepel az üzemanyag távvezérelt átszivattyúzása és az űreszközpáros pályájának megemelése.

Áprilisban egy izgalmas műholdkísérlet is várható. A tervek szerint egy Hosszú Menetelés-3B (LM-3B) rakéta indítja Hszicsangból a 4600 kg-os Sicsien-13 technológiai holdat. Ezen elektromos hajtóművet helyeznek el és vizsgálják a nagysebességű internetes kapcsolatot a műhold és mozgó objektumok (repülőgépek és gyorsvonatok) között. A júniusban egy Hosszú Menetelés-5 rakétával induló Sicsien-18 feladata az új DFH-5 távközlési műholdplatform (busz) tesztelése lesz. (Azoknak, akik a számok bűvöletében élnek, még két információ. Ezzel két a holddal együtt Kína összesen hat távközlési műhold indítását tervezi 2017-ben, s ezen kívül 6–8 Beidou navigációs műhold indításával is számolnak ebben az évben.)

Természetesen folytatódik a hordozórakéták generációváltása is. A 2016-ban kipróbált Hosszú Menetelés-7 és -5 (CZ-7 és CZ-5) után a következő típus a Hosszú Menetelés-8, melynek első repülés 2018-ban várható. Ez a CZ-3A és a CZ-7 bázisán készül, két (egyenként 2 méter átmérőjű) szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétával az oldalán fog startolni.

Az állami média szerint az országban előrehaladott kutatások folynak a következő személyszállító űrhajók családjának kifejlesztésére. Ezt a kínai szakemberek az amerikai-európai Orionhoz hasonlítják – mind a parancsnoki-visszatérő kabin alakja, mind pedig a(z egyik) bejelentett cél, a személyzetes Hold-repülés alapján. Itt emlékeztetünk rá, hogy 2016 júniusában, a Hosszú Menetelés-7 rakéta első példányának repülésekor – mintegy mellékesen – már ki is próbálták ennek az Apollo űrhajókra emlékeztető alakú kabinnak az aerodinamikai és hőterhelési tesztekre szánt változatát. Ez a teszt-berendezés akkor, 24 órás repülés után landolt az egyik északnyugat-kínai sivatagban.


2017 novemberében indulhat Vencsangból a Csang’e-5, mely a Hold felénk néző oldalán szállna le, majd onnan talajmintát hozna a Földre. Ha sikeres lesz, akkor ez lesz az első holdi mintahozó küldetés 1976 óta! Eközben rendben folyik az azt követő Hold-kísérlet előkészítése. A tervek szerint 2018-ban startol a Csang’e-4, melynek űrtörténelmet kéne írnia! Az elképzelések szerint ugyanis ez lenne a világon az első olyan űreszköz, mely a Hold túlsó, Földünkről sosem látható oldalán végezne sima leszállást, sőt még egy mini-rovert is útjára bocsátana.

Március elején bejelentették, hogy – ha minden a tervek szerint halad, akkor – 2020 augusztusában az ázsiai ország elindítja első Mars-szondáját. A berendezés hét hónapos repülés után, 2021 márciusában érkezne a vörös bolygóhoz, ahol anyaszondája bolygó körüli pályára állna, a lander pedig sima leszállást próbál végrehajtani a Marson. A második kínai Mars-szonda 2030-ban már talajmintát venne és azt visszahozná a Földre.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2024