Ázsiai mozaik – 2022. szeptember (2. rész)
(Rovat: Kína a világűrben, Kínai műholdak , Távoli világok kutatói - 2022.10.10 12:15.)

Havi sorozatunk befejező részében olyan kínai tervekről olvashatnak, melyek „gyümölcsei” évtizedünk második felében, illetve a 2030-as években érhetnek be.

Új Horizontok Jelenleg folyik a következő jelentős kínai tudományos célú űrküldetések kiválogatása. Az elmúlt egy évben a négy szakterületen beérkezett több tucat programjavaslat listáját sikerült 13 darabosra redukálni. A következő hetekben, hónapokban derülhet ki, hogy melyek lesznek azok a projektek, melyek finanszírozását biztosítják. A négy kutatási terület „szokásosnak” tekinthető: űrcsillagászat és asztrofizika, exobolygók, napfizika és bolygókutatás, illetve a Föld bolygó vizsgálata. A várakozások szerint a Kínai Tudományos Akadémia végül 5-7 programot választ ki a Stratégiai Prioritású Program III-ba, más néven az Új Horizontok Programba. A tervezett űreszközök legkorábban a 2026 és 2030 közötti időszakban (ez a 15. kínai ötéves térv) startolhatnak. Fontos jelezni, hogy az SPP III-nak nem része (a már futó) Csang’e (Chang’e) Hold-, illetve a Tienven (Tianwen) bolygókutatási program! Ezek ugyanis a kínai űrügynökség (CNSA) projektjei. Az Új Horizontok (SPP III) bírálat alatt lévő tizenhárom programja a következő:

Űrcsillagászat és asztrofizika

• eXTP (képünkön): nagy teljesítményű röntgencsillagászati monitoring műhold, melynek másodlagos feladata a gravitációs hullámok és neutrínóforrások megfigyelése.
• DAMPE-2: A 2015-ös DAMPE műhold utódja, az univerzum sötét anyagát kutatná.
• DSL: Tíz kis méretű Hold-orbiter, melyek a Hold árnyékából a korai univerzum halvány objektumait figyelnék meg.

Exobolygók (mindkét javaslat űreszköze az L₂ Lagrange-pontban üzemelne!)

• CHES (képünkön): Száz, max. 33 fényévre lévő, Napunkhoz hasonló csillag környezetét vizsgálná.
• ET: Olyan Föld méretű exobolygók felmérését folytatná, melyeknek pályája is hasonló csillagjuk körül, mint a Földé a Nap körül.

Napfizika

• SOR: Három, egymástól 120 fokra lévő pozícióban levő űrszonda keringene 1 csillagászati egység (CSE) távolságban a Nap körül és vizsgálná központi csillagunkat, illetve a belső helioszférát.
• SPO: A Nap pólusait vizsgálná, ehhez természetesen kilépne az Ekliptika síkjából.
• ESEO: Ez az űreszköz az L₂ Lagrange-pontból tanulmányozná a Nap belső koronáját.
• CHIME: Mintegy 2-3 CSE távolságban a Naptól vizsgálná a csillagközi gázokat és port.

Bolygókutatás

• ASR: Részletesen vizsgálná a 600 m átmérőjű, 1989 ML jelű kisbolygót, beleértve azt, hogy három helyről mintát is gyűjtene, melyeket visszahozna a Földre.
• VOICE: Egy Vénusz-orbiter lenne, mely a bolygó geológiai fejlődését, légkörének kémiai folyamatait, a felszín és a légkör interakcióját és a felhőket kutatná.
• CACES: Ez az űrkísérlet alacsony Föld körüli pályáról vizsgálná a klímaváltozást és a légkör összetételének változásait.
• OSCOM: Egy Doppler-szóródásmérővel felszerelt óceánkutató mesterséges hold lenne. (A programot bemutató poszter itt látható.)

A Mars kutatása

A Tienven-1 kínai Mars-program fő tervezője szerint országa szeretné „beelőzni” a NASA-t és az ESA-t, és már 2031-re (a világon elsőként) marsi kőzet- és talajmintát visszahozni a Földre! Az elképzelés szerint a Tienven-3 küldetés keretében két űreszköz indulna 2028-ban a vörös bolygó felé. Ott az egyik (a földi leszállótartállyal) bolygó körüli pályára állna, a másik pedig 2029 szeptemberében sima leszállást hajtana végre. A mintavételeket követően a lander felszálló fokozata a bolygó körüli pályán dokkolna az ott várakozó orbiterrel, amely ezután elindulna vissza a Föld irányába. A sima leszállásra bolygónkon a jövő évtized első évében kerülhetne sor. (Az NASA/ESA terv korábbi, 2027-es starttal, viszont csak 2033-as Földre érkezéssel számol – igaz, a minták több helyről és nagy területről származnak, hisz azokat jelenleg gyűjti be a Perseverance rover „menetből”.)

Újabb űrhajósok?

Kína megkezdi a negyedik űrhajós csoport kiválogatását – jelentették be október első napján. A folyamat másfél évig tart, és annak keretében 14–16 TARTALÉK űrhajósjelöltet szeretnének kiválasztani. Közülük maximum 7–8 lenne pilóta- és maximum 5–6 fedélzetimérnök-tartalék. Az viszont biztosnak tűnik, hogy szükség lesz 2 rakományspecialista tartalékra. A bejelentés egyik újdonságát az adja, hogy nem garantálják, hogy ők mindannyian megkezdhetik majd a kiképzést. Azt ahhoz fogják igazítani, hogy a meglévő 2., és a jelenleg képzés alatt álló 3. űrhajós osztály tagjai közül mennyien esnek ki majd (bármilyen okból) a rendszerből, illetve hogy milyen gyorsan fejlődik az űrprogram. A másik újdonságot az jelenti, hogy először jelentkezhetnek hongkongi és makaói polgárok. A jelöltek 30 és 45 év közötti korúak lehetnek. A pilótajelölteknek a fegyveres erők hajózóinak kell lenniük. A fedélzetimérnök-jelölteknek a repülő- és űriparból, míg a rakományspecialistáknak (kutató űrhajósoknak) a tudományos életből kell érkezniük. Utóbbiaktól PhD tudományos fokozatot és az azt követő legalább 3 éves munkaviszonyt várják el.