Kína a NASA Ingenuity helikopteréhez hasonló eszközt fejlesztene és szeretne a Marsra juttatni.
A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) bejelentése szerint a „Mars felszínén cirkáló drón” augusztus végén sikeresen megfelelt az Országos Űrtudományi Központban (NSSC) végzett teszten. Az eszköz fejlesztése egyike annak a három technológiai projektnek, amelyeket az NSSC támogat. A helikoptert nyilvánvalóan egy későbbi Mars-küldetés számára fejlesztik, de az NSSC nem közölt részleteket arról, melyik lehetne ez a küldetés.
A Mars légközében használható kínai drón prototípusa. (Kép: NSSC / CAS)
Kína első Mars-szondája, a Tienven–1 idén februárban állt Mars körüli pályára. Ezt követte májusban a Csuzsung (Zhurong) nevű rover sikeres sima leszállása. Kína következő Mars-küldetése talajmintát hozna a vörös bolygóról, ennek indítását a 2028-as vagy 2030-as indítási ablakra tervezik. (A 2020-as évek végére az indítási ablakok már áttolódnak a páratlan évekre, tehát vélhetően a 2029-es, illetve 2031-es indítási ablakról lehet szó. – B.E.)
A Kínai Hordozórakéta-technológiai Akadémia (CALT, China Academy of Launch Vehicle Technology) júniusban felvázolt egy menetrendet, egy olyan hordozórakéta fejlesztésére, amelyre a hosszú távú emberes Mars-expedíciókhoz, illetve az ezeket előkészítő küldetésekhez lenne szükség. Megjelölték ugyan a kedvező indítási ablakokat, de ezekhez nem rendelték hozzá a konkrét küldetéseket.
A Mars-helikopter megvalósíthatóságát a NASA legújabb kísérletei egyértelműen bizonyították. A februárban leszállt Perseverance marsjáró vitte magával az 1,8 kg tömegű Ingenuity helikoptert, amely több sikeres repülést hajtott végre, legutóbb augusztus 16-án 169,5 másodperces repülése során 450 méter vízszintes távolságot tett meg.
A NASA Ingenuity helikopteréről a Perseverance rover által április 7-én készített felvétel. Kína hasonló jellegű eszköz fejlesztésén dolgozik. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A sikeres kísérletek nyomán a NASA most egy nagyobb, hasonló eszköz megvalósíthatóságát vizsgálja, miközben 2027-ben útnak indítják a Szaturnusz holdjára, a Titánra a Dragonfly drónt, igaz, az csak 2034-ben ér célba.
A kínai szakembereket már régebb óta foglalkoztatja egy, a Mars légkörében repülő szerkezet fejlesztésének gondolata, eredetileg azt már a 2020-as szondára szerették volna elhelyezni. A terv a roveren kívül három, a talajba hatoló penetrátort is tartalmazott, valamint egy olyan eszközt, amelyik egy héten keresztül 1–5 km közötti magasságban a levegőben lebegne. A különböző terveken két, a CAST fennhatósága alá tartozó vállalaton kívül a Beihang Egyetem (Korábban: Pekingi Repülési és Asztronautikai Egyetem) szakemberei is dolgoznak. A tervek egyike egy szárnyas drón, amelyet egyszerűbben kivitelezhetőnek tartanak a helikopternél. Az eszköz függőlegesen szállna fel a Marsról, és csak felszállás után nyitná ki a szárnyait. Hatótávolsága több tíz kilométer lenne, elérhetne a marsjárókkal megközelíthetetlen vagy csak kockázatosan megközelíthető területeket, így kanyonokat és kráterek mélyét. A csoport vizsgálja egy ballon lehetőségét is, amelyről egy két egységes (2U) CubeSatot lógatnának le. Az eszköz légköri vizsgálatokat végezne és nagy felbontású felvételeket készítene a felszínről.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Együttállás előtt marsi panoráma
Kínai szelfi a Marsról
Az első kínai képek a Mars felszínéről
GYORSHÍR: Repült a marsi drónhelikopter
Repülésre készülve a Marson
Kínai marsi helikopter és más tervek (Space News)
A most indított Tiencsou-3 a Tienho űrállomásmodulhoz viszi a majdani második legénység ellátmányát.
