A két mikrohullámú frekvenciasávban működő NISAR 2021-ben állhat pályára.
Az Indiai Űrügynökség (ISRO) és a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) közös projektje keretében apertúraszintézises radarberendezéssel (Synthetic Aperture Radar, SAR) felszerelt műhold előkészületei folynak. A 2021-ben indítandó NISAR (NASA-ISRO Synthetic Aperture Radar) az L- és S-sávban is működik majd.
A munkamegosztás keretében az indiai fél feladata lesz az S-sávú radar, a műhold fedélzeti kiszolgáló berendezéseit tartalmazó platform, az adattovábbító rendszer megépítése, a műhold végső összeszerelése és tesztelése, valamint a pályára állítás az indiai GSLV (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle) rakétával. Ugyancsak az ISRO végzi majd a pályán levű űreszköz irányításával kapcsolatos feladatokat. A JPL hozzájárulása az L-sávú radar fejlesztése, a 12 m átmérőjű, a pályán kinyitható antenna elkészítése, a pontos pályameghatározásra használandó GPS vevőberendezés és az adatrögzítés biztosítása.
A NISAR a Föld körül. (Fantáziakép: NASA JPL)
A radaros távérzékelő műhold adatai számos területen alkalmazhatók. Ilyen például a természeti erőforrások felmérése, változáskövetés, mezőgazdasági termésbecslés, a talaj nedvességtartalmának mérése, katasztrófák (árvizek, tengeri olajszennyeződések, földcsuszamlások, földrengések, szökőárak) következményeinek megfigyelése, a védekezés segítése, a tengerpartok eróziójának, a partvonal változásának vizsgálata, a jégtakaró megfigyelése, felszíndeformációs vizsgálatok, és még sok más.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Japán radaros földmegfigyelő hold indult
Az első Sentinel első éve
Kaofen-3: kínai radaros földmegfigyelő hold
Radaros műhold épül indiai és amerikai együttműködésben (Business Standard)
NISAR honlap (NASA JPL)
Most először sikerült egy Föld körül keringő műhold mérései alapján azonosítani egy földi metánszivárgást.
