Gazdasági szereplők a mesterséges intelligencia fokozottabb használatát sürgetik, hogy a műholdas adatokból minél több és hasznosabb információt nyerjenek ki.
Miért volt kénytelen az amerikai hadsereg 2008-ban megsemmisíteni egyik felderítő műholdját? Itt van A földrajz jövője című könyvért folyó rejtvénysorozatunk negyedik kérdésének megfejtése és a szerencsés nyertes neve.
Az 1995-ben indított, 16 éven át aktív, a maga idejében úttörőnek számító európai földmegfigyelő műhold várhatóan február második felében belép a sűrű légkörbe és megsemmisül.
Korszerűsített csillagérzékelőikkel az eddiginél több műhold válik alkalmassá az űrszemét földi követőeszközökkel észrevehetetlen darabjainak követésére.
Földrajzilag egyetlen szigetcsoport, politikailag és naptár tekintetében azonban kettő, mert ott vannak, ahol a dátumválasztó térben és időben a legfurcsább kanyarokat teszi.
Az előrejelzéseknek megfelelőan február 21-én belépett a sűrű légkörbe és közel három évtized után megsemmisült az egykori innovatív európai földmegfigyelő műhold.
Többségben vannak a „zavarosban halászók”, de a radarműholdak elől nem bújhatnak el. Meglepő eredmények a Sentinel-1 adatok és a gépi tanulási módszerek házasságából.
A japán Astroscale az űrszemét aktív eltávolítását célzó küldetése előfutáraként olyan műholdat készített, amely megszemlél egy űrszemétként keringő rakétafokozatot.