A Földet is elérő májusi nagy napkitörés hatására az űrtevékenység történetében eddig példátlan mértékben kerültek műholdak alacsonyabb pályákra.

...a nemrég felbocsátott kínai Hosszú Menetelés-6A rakéta utolsó fokozata is szaporítani látszik a darabok számát.

A SpaceX részben újra felhasználható űrhajóinak van egy része, amely a visszatérő kabin leválása után belép a légkörbe – és nem semmisül meg teljesen.

Az éghajlatváltozás műholdas követésének fontos összetevője az erős üvegházgáznak számító metán megfigyelése.

Az energia tárolásának egyszerű módja, ha megnöveljük nagyobb víztömegek helyzeti energiáját, majd a nagy fogyasztású időszakokban ezt vízerőműben elektromossággá alakítjuk.

Az európai és japán együttműködésben épült, a felhőzetet, a légköri aeroszolokat és a sugárzási viszonyokat kutató műhold egy Falcon-9 rakétával indult.

A NASA közzétette legújabb földmegfigyelő műholdja, az óceánok állapotát, a levegőminőséget és az éghajlatváltozást vizsgáló PACE tudományos minőségű adatait.

Földrajzilag egyetlen szigetcsoport, politikailag és naptár tekintetében azonban kettő, mert ott vannak, ahol a dátumválasztó térben és időben a legfurcsább kanyarokat teszi.

Az ENSZ is tárgyalni fog arról, mit lehet tenni a sötét és rádiócsendes égbolt megóvása érdekében. Pontosabban folytatja a kérdés tárgyalását.

Az apró szigetek többsége dagálykor eltűnik a víz alatt, csak apálykor bukkannak elő.

Oroszország keleti végein idén nyáron még a szokottnál is több az erdőtűz, velük együtt pedig a levegőbe jutó füst és szén-dioxid.

Kis erejű robbanás vagy ütközés okozhatta a már használaton kívüli orosz Reszursz-P1 távérzékelő műhold szétdarabolódását alacsony Föld körüli pályán.

A japán Astroscale ADRAS-J műholdja nemrég már 50 m-es közelségből fotózta azt a 2009 óta űrszemétként keringő rakétafokozatot, amelyet később el is szeretnének távolítani a Föld körüli pályáról.

Egy tucat ország képviselői írták alá elsőként az ESA által kezdeményezett és kidolgozott űrszemét-korlátozási megállapodást.

Egy „csaknem ütközés” az űrtevékenység fenntarthatóságának áttekintésére késztette a NASA-t.

Japán mérnökök is napenergiát szándékoznak a világűrből a Földre továbbítani, igaz, egyelőre csak kísérleti céllal, de már jövőre.

Kínai kutatók műholdas megfigyelések alapján azonosították Peking városi fényforrásainak típusát.

Az ENSZ is tárgyalni fog arról, mit lehet tenni a sötét és rádiócsendes égbolt megóvása érdekében. Pontosabban folytatja a kérdés tárgyalását.

Indonéziában új fővárost építenek. Az űrfelvételek a csaknem két éve folyó építkezés gyors tempójáról árulkodnak, de a vége még messze van.

Gazdasági szereplők a mesterséges intelligencia fokozottabb használatát sürgetik, hogy a műholdas adatokból minél több és hasznosabb információt nyerjenek ki.