A kínai nagyvárosok növekedési üteme az elmúlt évtizedekben lélegzetelállító volt. Sanghaj 1984 és 2016 között, Landsat műholdképeken.

Júniusban a NASA és az ESA támogatásával fiatal szakembereknek rendezik a „Multi-sensor Approaches in Studying Land Use/Land Cover Change” című programot.

Térképen az intenzív vízkivétel okozta felszínsüllyedés Kaliforniában, a Sentinel-1A mérései alapján.

A NASA műszere két éve figyeli a Nemzetközi Űrállomásról az aeroszolok eloszlását a légkörben. Minden látszik, ami füst vagy felhő.

A modern hőmérsékleti feljegyzések 1880-as kezdete óta egyetlen év sem volt még olyan meleg, mint 2016.

November óta a 9 sávban érzékeny infravörös sugárzásmérő, december óta pedig a radaros magasságmérő adatai érhetők el mindenki számára, szolgálatszerűen.

Az 1970-es évek, az első földmegfigyelő űreszközök pályára állítása óta rengeteg adat gyűlt össze. Ezekből már hosszabb folyamatok, változások is felismerhetők.

A NASA szén-dioxid-mérő műholdja felderíti, hol vannak a Föld légkörébe kerülő üvegházgáz fő forrásai, mely országok a legfőbb szennyezők.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) koordinációjával valósul meg a Copernicus földmegfigyelési program, melyben a FÖMI kulcsszerepet vállal.

Műholdas és helyszíni mérésekkel kiderítették, mennyi energia és tápanyag jut el az óceánok szürkületi zónájába.

Hat év alatt 250 millió mérést végzett a CryoSat. Ebből már el lehetett készíteni az Antarktisz 3D digitális terepmodelljét.

Műholdas mérések szerint a tűzhányók hosszú, de mérsékelten aktív időszakukban több kén-dioxidot bocsátanak ki, mint rövid kitöréseik idején. A vulkáni SO₂ részaránya egyre nő.

A Maldív-szigetek legmagasabb pontja is csak 2,5 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, a vízszint emelkedése katasztrofális következményekkel járhat.

Műholdképeken a változás, ami a délkelet-ázsiai országban történik. A világon itt az egyik leggyorsabb az erdőterületek arányának csökkenése.

A műholdfelvételeken nemcsak a tengeri szélfarmok egyes turbinái látszanak, hanem a tengerfenéken okozott változások is.

Nemrég két dimenzióban megmutattuk, honnan kerül a legtöbb szén-dioxid a légkörbe. Most a magassági eloszlását is láthatják, sőt azt is, mikor szennyezünk a legerősebben.

Szerdán állt pályára a TanSat műhold Csiucsüanból, hogy a légköri szén-dioxid mennyiségének változását figyelje.

Az ózonréteg elvékonyodását emberi tevékenység okozza. A NASA animációi a bonyolult folyamat különböző tényezőit mutatják be.

Az Arktiszt borító jégtakaró minden évben nyár végén, ősz elején éri el a legkisebb kiterjedését, amikor a Nap az Északi-sarkról nézve fél évre eltűnik a látóhatár alatt.

Az Európai Űrügynökség (ESA) a COSPAR idén nyári kongresszusára jelentette meg beszámolókötetét. Online a teljes anyag hozzáférhető.