A NASA műszere két éve figyeli a Nemzetközi Űrállomásról az aeroszolok eloszlását a légkörben. Minden látszik, ami füst vagy felhő.

A modern hőmérsékleti feljegyzések 1880-as kezdete óta egyetlen év sem volt még olyan meleg, mint 2016.

November óta a 9 sávban érzékeny infravörös sugárzásmérő, december óta pedig a radaros magasságmérő adatai érhetők el mindenki számára, szolgálatszerűen.

Az 1970-es évek, az első földmegfigyelő űreszközök pályára állítása óta rengeteg adat gyűlt össze. Ezekből már hosszabb folyamatok, változások is felismerhetők.

A NASA szén-dioxid-mérő műholdja felderíti, hol vannak a Föld légkörébe kerülő üvegházgáz fő forrásai, mely országok a legfőbb szennyezők.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) koordinációjával valósul meg a Copernicus földmegfigyelési program, melyben a FÖMI kulcsszerepet vállal.

Műholdas és helyszíni mérésekkel kiderítették, mennyi energia és tápanyag jut el az óceánok szürkületi zónájába.

A két mikrohullámú frekvenciasávban működő NISAR 2021-ben állhat pályára.

A Csendes-óceán déli részének szigetvilágába, Tonga legnagyobb szigetéhez látogatunk, a Sentinel-2A műhold segítségével.

Folyamatosan csökken az Arktisz jégtakarójának tél végi kiterjedése (is). A trend idén is érvényesült.

Műholdképeken a változás, ami a délkelet-ázsiai országban történik. A világon itt az egyik leggyorsabb az erdőterületek arányának csökkenése.

A műholdfelvételeken nemcsak a tengeri szélfarmok egyes turbinái látszanak, hanem a tengerfenéken okozott változások is.

Nemrég két dimenzióban megmutattuk, honnan kerül a legtöbb szén-dioxid a légkörbe. Most a magassági eloszlását is láthatják, sőt azt is, mikor szennyezünk a legerősebben.

Szerdán állt pályára a TanSat műhold Csiucsüanból, hogy a légköri szén-dioxid mennyiségének változását figyelje.

Az ózonréteg elvékonyodását emberi tevékenység okozza. A NASA animációi a bonyolult folyamat különböző tényezőit mutatják be.

Az Arktiszt borító jégtakaró minden évben nyár végén, ősz elején éri el a legkisebb kiterjedését, amikor a Nap az Északi-sarkról nézve fél évre eltűnik a látóhatár alatt.

Az Európai Űrügynökség (ESA) a COSPAR idén nyári kongresszusára jelentette meg beszámolókötetét. Online a teljes anyag hozzáférhető.

Most először sikerült egy Föld körül keringő műhold mérései alapján azonosítani egy földi metánszivárgást.

Látványos űrfelvételen a Banglades és India határán, a Gangesz és a Brahmaputra deltájában található mangroveerdő, a világörökség része.

A Sentinel-1A radaros földmegfigyelő műhold idei méréseiből készített kép kiemeli a változásokat a gleccser környékén.