A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) központot hoz létre, hogy segítsék azokat a csillagászokat, akiknek a kutatásaira kedvezőtlen hatással vannak a műholdseregek.

A korábbi hírekkel ellentétben mégsem semmisült meg évekkel ezelőtt az a kiürült kínai rakétafokozat, amelyet a mai holdi becsapódással hoztak összefüggésbe.

Fények egész kavalkádja tárult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrhajósainak szeme (és fényképezőgépe) elé egy tavaly októberi éjszakán.

Egy Falcon-9 rakéta indította az ASI kettős, polgári és katonai hasznosítású SAR műholdját.

Az esemény még tavaly márciusban történt, az elemzések szerint egy 1996-os orosz startból származó törmelékdarab találhatta el.

A városi fényeket az ISS-ről készített felvételek alapján elemezve egy amerikai kutató arra a következtetésre jutott, hogy a városfejlődés során hasonló struktúrák jelennek meg.

Egy orosz műhold-megsemmisítési teszt miatt volt hétfőn riadó a Nemzetközi Űrállomáson.

A szuborbitális repüléseknek is ára van. Méghozzá nem csak az, amit az utasok kifizetnek.

Sikeresen teszteltek egy módszert, amellyel sokkal hamarabb eltüntethető egy alacsony pályás műhold, ha már befejezte működését.

A Copernicus program optikai távérzékelő műholdjainak utánpótlása 2024 elején kerülhet pályára.

Nem rontja, hanem éppenséggel javítja a szén-dioxid-mérleget, hogy kínaiak százmilliói költöznek vidékről a nagyvárosokba.

A rejtély fokozódik: ha nem egy Falcon-9 fokozat és nem is egy kínai rakéta darabja, akkor mi éri el a Hold túlsó oldalát március 4-én?

A Holdért. Pontosabban azért, mert az egyik Falcon-9 rakétafokozat (vagy valami más?) jövő hónapban a Holdba csapódik.

A kínai műhold olyasmit hajtott végre a magasban, geostacionárius pályán, amit eddig csak amerikaiak csináltak.

Elfér-e LEO pályákon több tízmilliárd műhold? Erre a kérdésre keresnek választ a Space News véleménycikkének szerzői.

Miközben a világóceánok szintje lassan emelkedik, a szárazföldek belsejében lévő tavak vízszintje az erős párolgás miatt csökken – az óceánok emelkedésénél sokkal durvábban.

Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.

Évről évre megjelenik az algavirágzás a Sárga-tengeren, de idén rekord méretet öltött.

Az idei tavaszi és nyári szezonban különösen súlyos a helyzet az erdőtüzekkel sújtott Szaha Köztársaságban.

Egy friss, műholdas földmegfigyelési adatokon alapuló tanulmány szerint az erdőknek még fontosabb szerepük lehet a klímaváltozás elleni harcban, mint eddig gondoltuk.