Az idei tavaszi és nyári szezonban különösen súlyos a helyzet az erdőtüzekkel sújtott Szaha Köztársaságban.
Ahogy 2021 májusában megkezdődött a hóolvadás az Oroszország keleti részén, Kelet-Szibériában fekvő területen, rövidesen fellobbantak a tüzek is. Az idő múlásával egyre kiterjedtebben, intenzívebben csaptak fel a lángok. Augusztus elejére nagy területeken váltak a tűz martalékává a fenyőerdők. Az eget füst homályosította el, éjszaka is nappali fény áradt. Repülőtereket kellett lezárni, a 280 ezres Jakutszk városában pedig apokaliptikus állapotok alakultak ki a sűrű füst, a légszennyezés miatt.
A nagy kiterjedésű tüzeket, a leégett erdőterületeket és a füstöt műholdképeken is jól meg lehet figyelni. Az alábbi kép a NASA Aqua földmegfigyelő műholdjának MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) műszerével készült augusztus 8-án, és a valóságoshoz közeli színekben mutatja a tájat.
Jakutföld egy részlete a számos helyen aktív erdőtüzek füstfelhőivel, az Aqua műhold képén. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / NASA EOSDIS LANCE & GIBS/Worldview)
A kép készítését megelőző napokban az orosz hatóságok 178 helyszínen aktívan égő tűzről számoltak be a Szaha Köztársaság területén. Az oltásban több mint 2600 ember és 380 eszköz vett részt.
A Szaha Köztársaság a világ legnagyobb, önálló államisággal nem rendelkező közigazgatási egysége. Területe meghaladja a 3 millió km2-t, vagyis Magyarországénak több mint 30-sorosa, de népessége alig 1 millió fő. Az ilyen nagy kiterjedésű, gyéren lakott területeken a tüzek felmérésére a legjobb módszert a műholdak kínálják.
A Szaha Köztársaságban erdőtüzek következtében a légkörbe került szén tömege millió tonnában, a 2003 óta eltelt évek függvényében. (Kép: ECMWF / CAMS)
A tüzek kockázatát nem meglepő módon a tartósan magas hőmérséklet és a szárazság különösen megnöveli. Ez utóbbi alatt nem csak a csapadék hiányát, de a talaj alacsony nedvességtartalmát is kell érteni. Ha az Észak-Amerikában, Afrikában és Európában máshol pusztító nagy erdőtüzeket is hozzászámítjuk, akkor az emisszió szempontjából a CAMS adatai alapján 2021 júliusa globális csúcsot döntött.
Jakutföldre visszatérve, az elmúlt két évtizedben hatalmas kiterjedésű erdőségek pusztultak el. A tüzeket felerészben villámok okozzák, de egy kutatás szerint a harmaduk közvetlenül az emberi gondatlanság – eldobott cigarettacsikkek, tábortüzek, gyújtogatás – vagy a járművekből kipattanó szikra miatt kezdődik. A fennmaradó hányadban villamos távvezetékek hibáira, tarlóégetésre vagy fakitermelésre vezethető vissza az erdőtűz. A Szaha Köztársaságban megfigyelhető érdekes trend, hogy miközben a felperzselt terület nagysága növekedett az elmúlt évtizedekben, a tüzek száma csökkent. Ez talán azzal magyarázható, hogy az emberek a kis településekről a nagyvárosokba költöznek, így kevesebben is okozhatnak tüzet az erdők közelében. A városok közelében a tüzeket hamarabb el is oltják. Bár Kelet-Szibériában mindig is voltak nagy erdőtüzek, az éghajlat változása rányomja a bélyegét a természeti jelenségre. Újabban nagyobb területek égnek le, és egyre északabbra fekvő vidékeket érint a természeti katasztrófa – olyan helyeket, amelyek korábban tűzbiztosabbnak számítottak. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az európai Copernicus program keretében működő légkörfigyelő szolgáltatás (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) műholdas alapú adatai szerint idén júniusban és júliusban nagy mennyiségű szén-dioxid került a légkörbe a jakutföldi erdőtüzek következtében. Ez 2003 óta – a tavalyi, 2020-as kivételével – már minden rekordot megdöntött, de a szezonnak még távolról sincs vége.
A Copernicus a médiában
Az amazóniai erdőtüzekről
Műholdak, erdők, felhők
Szokatlanul intenzív erdőtüzek a Szaha Köztársaságban (NASA EO)
Az északi félteke erdőtüzei összefüggenek a forró, száraz időjárással (CAMS)
Egy friss, műholdas földmegfigyelési adatokon alapuló tanulmány szerint az erdőknek még fontosabb szerepük lehet a klímaváltozás elleni harcban, mint eddig gondoltuk.
