A Maldív-szigeteken egyes szigeteket mesterségesen megmagasítanak, de ahol ezt nem teszik meg, ott elvégzi a természet: a szigetek alkalmazkodnak a vízszint emelkedéséhez.
A Maldív-szigetek a világ legkisebb átlagos tengerszint feletti magasságú országa, a 800 km hosszan elszórt, mintegy 1190 korallsziget területének több mint 80%-a legfeljebb 1 méterrel emelkedik ki az Indiai-óceánból, következésképpen különösen súlyosan érintheti a tengerszint emelkedése. A jelenlegi mérések szerint a vízszint emelkedése évente 3–4 milliméter, és az emelkedés tempója várhatóan nem csökken, inkább fokozódik. Az USA Geológiai Szolgálatának (USGS) néhány évvel ezelőtt készült tanulmánya szerint a főként a Csendes-óceánban és az Indiai-óceánban található, alacsonyan fekvő szigetek már századunk közepére lakhatatlanná válhatnak. Nem arról van szó, hogy a szigetek teljes egészében víz alá kerülnének, hanem arról, hogy egyre gyakrabban fordul majd elő, hogy a nagyobb viharok következtében a tengervíz átcsap a szigeteken, tönkretéve az édesvízkészleteket, amelyeknek egyetlen forrása az esővíz. Az éghajlat változását vizsgáló szervezet, az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Changes) becslése szerint 2100-ra a vízszint emelkedése elérheti az 1 métert, de még akkor is fél méter lehet, ha időközben sikerül az üvegházhatású gázok kibocsátását jelentősen csökkenteni.
Sajtóhírek szerint a Maldív-szigetek kormánya komolyan fontolóra vette, hogy magasabban fekvő országoktól területet vásárolna, ahová a szigetek lakosságát át lehetne telepíteni. A kultúra és az éghajlat hasonlósága miatt elsősorban Sri Lankára és Indiára gondolnak, de a nagy szabad területekkel rendelkező Ausztráliát is a lehetőségek közt tartják számon. Eközben azonban megpróbálnak rugalmasan alkalmazkodni a változó viszonyokhoz, amire példa Hulhumalé, a fővárostól, Malétól északkeletre létrehozott mesterséges sziget.
Landsat felvétel a Maldív-szigetek fővárosáról és a környező szigetekről, a kép 1997. február 3-án készült. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A bemutatott Landsat-képpár érzékelteti, milyen változások történtek a területen 1997 és 2020 között. Hulhumalé szigetét a repülőtér közelében lévő lagúnán 1997-ben kezdték építeni, hogy tehermentesítsék a fővárost, Malét. Mára a mesterséges sziget területe elérte a 4 négyzetkilométert, így mostanra ez lett a Maldív-szigetek negyedik legnagyobb szigete. Hulhumalé lakossága máris meghaladta az 50 ezer főt, de további 200 ezer ember áttelepülésére számítanak. A sziget létrehozásához a tengerfenékről homokot szivattyúztak a korallzátony adta alapra, így ma a sziget 2 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, vagyis kétszer olyan „magasra” nyúlik, mint a főváros, Malé. Ily módon a szigeten otthonra lelhetnek a szigetország azon lakói, akiknek az lakóhelyét elöntéssel fenyegeti az óceán, miközben a tájfunok és vihardagályok elől is menedéket nyújthat.
Ugyanerről a területről 2020. február 19-én készített Landsat felvétel. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
Nem Hulhumalé a szigetcsoport egyetlen szigete, ahol az 1990-es évek óta jelentős változások történtek, több más atollt is hasonló módszerrel tettek biztonságosabban lakhatóvá. A Malétól nyugatra fekvő Thilafushi atollon közös szemétégetőt létesítettek a szigetek számára, a 2020-as felvételen látható az üzem füstcsóvája. A szomszédos Gulhifalhuea szigeten ipari létesítmények kaptak helyet.
Eközben más vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a természeti folyamatok ellenállóbbá teszik a korallszigeteket a tenger vízszintjének emelkedésével szemben ahhoz képest, ami alacsony tengerszint fölötti magasságukból következne. A többek közt Landsat felvételeket is használó kutatás kimutatta, hogy a Maldív-szigetek (és más hasonló szigetcsoportok) legtöbb korall atollja stabil maradt, sőt esetenként még nőtt is az elmúlt évtizedekben. A kutatók még vizsgálják a jelenség okát, de a jelek arra mutatnak, hogy a viharok és az áradások sodorják a partközeli üledéket a szigetekre, és rakják le ott. Azt is megfigyelték ugyanakkor, hogy ez a természetes védekező mechanizmus kevésbé működik a fejlettebb szigeteken, ahol árvízvédő falakat építettek, ezáltal akadályozva a tenger építő munkáját. Éppen ezért a lakatlan vagy ritkán lakott szigetek esetében ügyelnek arra, nehogy az emberi beavatkozás tönkretegye a szigeteknek ezt az alkalmazkodóképességét a tenger vízszintjéhez.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szigetország veszélyben
Egy ország elmerülőben: Tuvalu
A Maldív-szigetek űrfelvételen
Felkészülés a tengerszint emelkedésére a Maldív-szigeteken (NASA EO)
A Maldív-szigetek területeket vásárolna lakossága kitelepítéséhez (The Guardian)
A NASA 2,5 milliárd dollárból fejleszti az elkövetkező időszak öt műholdból álló földmegfigyelő műholdrendszerét.
