Hol segített a Földön a legjobban a növényzet a légköri szén-dioxid megkötésében, és hol a legkevésbé? Egy hosszú életű amerikai műholdas mérőberendezés most befejezte küldetését.
Az ALI (Advanced Land Imager) detektort azért építették, hogy megalapozzák a régebbi amerikai Landsat földmegfigyelő műholdak technológiájának megújítását.
Egy évre tervezték, de novemberben múlt tíz éve, hogy a NASA pályára állította az új technológiai megoldások kipróbálására szánt, most is működő Earth Observing-1 (EO-1) földmegfigyelő mesterséges holdját.
A Föld nagyobb tavainak első, űrből végzett távérzékeléssel történt globális felmérése azt mutatja, hogy a vizek hőmérséklete az elmúlt 25 évben emelkedett.
Az Envisat radarképén az Anglia keleti partjainál szeptember végén üzembe helyezett szélkerekek láthatók, amelyek egyszerre 30%-kal növelték Nagy-Britannia szélenergia-hasznosító kapacitását.
Korábban azt gondolták, hogy a növekvő hőmérséklet kedvez a növények fejlődésének. Műholdas adatok alapján most kimutatták, hogy az elmúlt évtizedben a törvényszerűség globális méretekben megfordulni látszik.
A hiperspektrális érzékelők jelentik a műholdas távérzékelés jövőjét. Az EO-1 Hyperion nevű műszere a látható és infravörös tartományban, 200-nál is több sávban érzékeny.
Műholdas távérzékelési adatok felhasználásával lehet megbecsülni, hogy mekkora kárt okozott a tonhalállományban a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa.
A Kaliforniából most indított mesterséges hold a Föld körül keringő űreszközökre leselkedő veszélyek – elsősorban űrszemétdarabok – jobb felderítésében segít majd.
Az európai MetOp-A műholdon repülő francia építésű műszerrel a légkör legalsó rétegében, a troposzférában felgyülemlő ózon mennyiségét is mérni tudják.