Az ALI (Advanced Land Imager) detektort azért építették, hogy megalapozzák a régebbi amerikai Landsat földmegfigyelő műholdak technológiájának megújítását.
Párizs részlete 2002. július 29-én, fent egy 30 m-es felbontású, multispektrális, lent pedig egy élesebb, a pánkromatikus kép felhasználásával javított (10 m/pixeles) ALI felvételen. A különbség ebben a városi környezetben igencsak szembeötlő. (Képek: NASA / Robert Simmon)
Az ALI a Landsat-érzékelőkhöz képest másban, a képek felvételének módjában is újszerű. Korábban a terepet az egyik oldalról a másik felé haladva, sávokban, mintegy seprésszerűen pásztázták. Így a kép vízszintes sávokból állt össze. Az ALI esetén az egymás mellett elhelyezett detektorok párhuzamos sávokban, függőlegessel felülről lefelé haladva állítják elő a felvételeket. Ezzel a megoldással ugyanazt a feladatot kevesebb mozgó optikai elemmel meg lehet oldani, ami csökkenti az alkatrészek meghibásodási lehetőségét. Az ALI eddigi tíz éves élettartama bizonyította, hogy a módszer hosszú távon is megbízhatóan működik.
A Landsat érzékelői függőlegesen lefelé tekintenek. Így a műholdpálya földfelszíni vetületének ismétlődési periódusa miatt egy adott helyről 16 naponta tudnak felvételt készíteni. Az EO-1 műszerei – az ALI és a Hyperion – ezzel szemben irányíthatóak. Ennek akkor van nagy jelentősége, ha például egy természeti katasztrófa vagy más gyors lefutású jelenség hatásait szeretnék vizsgálni. Ilyenkor 2-5 napon belül meg tudják ismételni a megfigyeléseket.
(Sorozatunk negyedik, befejező részében az EO-1 műholdat, mint „okos” űreszközt mutatjuk be.) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Landsat holdak sorozata egészen 1972-től kezdve folyamatosan figyelte a Föld felszínét, és figyeli a mai napig is. Ez a hosszú időt átfogó adatsor óriási érték, az egységes adatgyűjtés jövőbeli folytatása pedig fontos érdek. A NASA EO-1 (Earth Observing-1) műholdjának ALI berendezése képes arra, hogy a Landsat képekhez hasonlóan 30 m/pixel felszíni felbontásban fényképezze a Földet, ugyanabban a hét látható és infravörös hullámsávban. Ezen túlmenően, az ALI további két hullámsávban is érzékeny, valamint képes még nagyobb felbontású pánkromatikus felvételek előállítására is.
Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (1. rész)
Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (2. rész)
Az innovatív EO-1 műhold tíz éve (4. rész)
EO-1: tíz év innováció (NASA EO)
A hiperspektrális érzékelők jelentik a műholdas távérzékelés jövőjét. Az EO-1 Hyperion nevű műszere a látható és infravörös tartományban, 200-nál is több sávban érzékeny.
