Kanada mintegy 500 millió dollárt fordít évente űrtevékenységére. Egyedül a műholdas navigáció alkalmazása a precíziós mezőgazdaságban ennyi hasznot hoz.
Az űrszemétről szóló szokásos, aktuális információk mellett az egyik ENSZ-es előadásba két látványos kép is bekerült, bár az űrszeméthez nincs sok közük.
Az országban november óta Sentinel-1 adatokon alapuló, műholdradar-interferométeres technikával készült felszínmozgási adatbázis áll a felhasználók rendelkezésére.
A légszennyezést alkotó legkisebb szilárd szemcsék többsége az ammónia sója. A növénytermesztés és az állattenyésztés során egyaránt szabadul fel ammónia.
Műholdakkal szerzett környezeti adatok segítségével próbálják csökkenteni a veszélyeztetett kék bálnák és a hajók közötti, az állatokra nézve gyakran végzetes kimenetelű ütközéseket.
Az űrbányászat hívei mesés vagyonokat vizionálnak. A bányászati szakértő az amerikai űrportálon hűti le a kedélyeket. Legalábbis a fémek vonatkozásában.
Egy H-2A rakéta állította alacsony pályára a légköri üvegházhatású gázok mérésére készült GOSAT-2-t és hat társát, köztük az arab KhalifaSat földmegfigyelő holdat.
A talajnedvességet a világűrből követve megbecsülhető, mennyi vizet fordítanak a termőföldek öntözésére, az adatok segítenek a gazdáknak a vízfelhasználás optimalizálásában.