Űrvilág.hu - Olajfolt Korzikánál

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

Olajfolt Korzikánál

2018.10.21. 07:15 GMES - Copernicus, Katasztrófák ellen, Környezetünk védelme

Az olaj két teherhajó összeütközése miatt került a Földközi-tengerbe. A hosszan kanyargó olajfoltot a Sentinel–1 műholdak is követték.

A két kereskedelmi hajó, egy tunéziai teherhajó és egy ciprusi konténerszállító hajó 2018. október 7-én, vasárnap a viszonylag nyugodt tengeren, jó látási viszonyok mellett ütközött össze (pontosabban a tunéziai hajó nekiment az ott horgonyzó ciprusi hajónak). A baleset Korzika északi csúcsától, a szigetből északra kinyúló Cap Corse félszigettől 30 kilométerrel északra, az Agriate tengervédelmi terület közelében történt.

Az olajfolt két teherhajó ütközése nyomán került a Földközi tenger vizére. (Kép: AP)

Az eseményben senki sem sérült meg, viszont az oldalán eltalált ciprusi hajón nagyobb lyuk keletkezett, amelyen keresztül az első becslések szerint 40–200 köbméter, későbbi híradások szerint 600 tonna üzemanyag ömlött a tengerbe. A kezdetben 20 km hosszú, több száz méter széles olajfolt északnyugat felé, vagyis az olasz és francia szárazföld (a Riviéra) felé sodródott. Az ütközés francia fennhatóság alá tartozó vizeken történt, de a mentést és a tenger megtisztítását francia, olasz és monacói hajók együttesen végezték.

Az olajfoltról az első radarképet a Copernicus program Sentinel–1A műholdja az ütközést követő napon, október 8-án 05:28 világidőkor (7:28 közép-európai nyári időszámítás) készítette. Az ezen a képen és a további Sentinel–1 radarfelvételeken az olajfolt hosszan elnyúló sötét sávként látszik. A felvételeken követhető a folt szétterjedése és sodródása északnyugat felé, a 8-án este készült felvételen a folt már 35 km hosszú, a 9-én reggeli felvételen 60 km. Az olajfolt a radarképen azért látszik feketének, mert a tengerre ömlött olaj csillapítja a hullámzást, ezért az olajjal szennyezett területen a tenger felszíne simább, mint másutt. A hullámzó tengerfelszínről a radarhullámok minden irányba szétszórva verődnek vissza, ezért a detektorba érkező jel erősebb, a tenger világosabbnak látszik. A sima (simább) tengerfelszín tükörszerűen veri vissza a radarjelet, így abból alig jut vissza a detektorba. A tenger néhány más területen is sötétnek látszik, ott meteorológiai okokból gyengébb a hullámzás.

A Sentinel–1 radarképei a hajók összeütközését követő két napon készültek, a képek jobb alsó sarkában látható időpontokban. Balra lent Korzika északi csúcsa látható, jobbra Toszkána (Olaszország) partvidéke, a kiszögellésen Piombino városával, a kettő között a Toszkán-szigetek, amelyek legnagyobbika Elba. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Sentinel–1 felvételeinek egyik felhasználója az európai műholdas olajfoltdetektáló és hajókövető szolgálat, a CleanSeaNet résztvevőjeként az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (European Maritime Safety Agency).

A fenti képek közül az első, október 8-án reggel készült felvétel az olajfolt kinagyított képével. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Bár a kiömlött olaj nagy részét sikerült még a tengeren összegyűjteni, az olajszennyezés maradéka 10 nap alatt elérte a francia partokat. A Saint-Tropez-i hatóságok jelentése szerint a partszakasz 16 kilométer hosszan szennyeződött. A partot a tisztítás idejére lezárták.