Elindult az európai Copernicus program első földmegfigyelő műholdja.
A Copernicus (régebbi nevén GMES) az Európai Unió és az Európai Űrügynökség (ESA) közös programja egy egységes, operatív, jó minőségű adatokkal dolgozó földmegfigyelő rendszer kialakítására, környezetvédelmi és biztonsági célú alkalmazások céljára. A rendszer alappillérei a távérzékelési adatokat szolgáltató műholdak. A Sentinel (magyarul: őrszem) nevű műholdsorozat most indított első darabjának sorszáma 1A. Az 1-es szám nem szorul különösebb magyarázatra, megfigyelési technináját tekintve egy C-sávú apertúraszintézis-radarral felszerelt űreszközről van szó. A megjelölésben az A betű arra utal, hogy a Sentinel-1 radaros műholdak közül a mostani az első. Jövőre terveznek indítani egy azonos felszereltségű holdat, Sentinel-1B néven.
Az utolsó pillantás a start előtt a Sentinel-1A-ra, mielőtt rázárul a rakéta orrkúpja. (Kép: ESA / R. Torres)
A Sentinel-1A egy orosz gyártmányú Szojuz hordozórakéta segítségével állt kb. 700 km magas, poláris pályára. A start a dél-amerikai Francia Guyanában fekvő „európai űrbázis”, Kourou területéről emelkedett a magasba április 3-án, közép-európai idő szerint 23:02-kor.
A csütörtöki start új korszakot nyit az európai műholdas földmegfigyelésben. A Sentinel sorozat mérésein operatív alkalmazások alapulnak majd, hasonlóan ahhoz, ahogy azt a meteorológiai előrejelzések esetén már megszokhattuk. A megfelelő kalibráció és minőség-ellenőrzés után pedig az adatok mindenki számára ingyenesen hozzáférhetők lesznek. Az elképzelés az, hogy ez a modell rövid időn belül jelentősen megnöveli majd a műholdas távérzékeléssel nyert információ felhasználását. Segít a környezeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodásban, a klímaváltozás kutatásában, az európai polgárok biztonságának szavatolása terén. A műholdas távérzékelési adatokra új szolgáltatások, vállalkozások épülhetnek, így végső soron a befektetés megtérül a társadalomnak.
A Sentinel-1A radarmérései többek között a tengeri jég, az olajfoltok, a hajóforgalom követésére lesznek alkalmasak. A szárazföldeken például a földhasználat alakulásának vizsgálatára használják. Katasztrófahelyzetek (árvizek, földrengések, földcsuszamlások) esetén a napszaktól és felhőborítottságtól függetlenül végezhető radarmérések hasznos információval segítenek a mentési, kárelhárítási munkálatokban. A műholdradar-interferometria révén pedig a felszínmozgások – beleértve az épített környezet változásait is – nagy pontossággal felmérhetők. A Sentinel-1A várható élettartama legalább 7 év.
A Sentinel-1A startja Kourouban. (Kép: ESA / CNES / Arianespace)
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hideget-meleget kap a Sentinel-1A
Hamarosan indul a Sentinel-1A
Sentinel-1A: üzemanyaggal feltöltve!
3,786 milliárd: meglesz a GMES uniós támogatása
Ingyen hozzáférhetők lesznek a Sentinel adatok
Reflektorfényben a Sentinel-1A
A Sentinel-1A startjáról (Spaceflight Now)
A ma felbocsátandó Sentinel-1A európai földmegfigyelő műholdat Magyarországon is várják!
