Merre vezetjük bolygónkat?

Az ESA technológia-alkalmazási programja segít megvalósítani a Föld körberepülését tisztán napenergia felhasználásával.

Az ESA immár több mint két éve pályán levő „óriás” földmegfigyelő mesterséges holdja, az Envisat segített megfejteni a Chile partjainál hirtelen felbukkanó mélytengeri tintahalak rejtélyét.

Japánban bejelentették, hogy használhatatlanná vált a mindössze 10 hónapja működő Midori-II földmegfigyelő mesterséges hold, az egyik legfontosabb tudományos űreszköz. Az ok egyelőre nem ismert, de esetleg a Nap megnövekedett aktivitása is felelős lehet a meghibásodásért.

A tengerjáró hajókat kívülről gyakran újra kell festeni. A régi festékréteg eltávolítása során jelentős mennyiségű, környezetszennyező por keletkezik. Az eredetileg az ember nélküli űrprogramokhoz, például a Mars kutatásához kifejlesztett robottechnika alkalmazása itt is segít.

Az Európai Űrügynökség és az UNESCO immár két éve használ űrfelvételeket az afrikai gorillák védelmében. A debütálás sikeres volt, ennek köszönhetően az együttműködést pár napja magasabb szintre emelték.

Az eredetileg a Föld légkörének összetételét kutató műholdak számára a NASA-nál kifejlesztett technológiának hamarosan az autók kipufogórendszerében is hasznát vehetjük. A káros anyagok kibocsátása akár 30%-kal is csökkenthető.

A Spanyolország partjait pusztító olajfoltot szinte minden távérzékelő műhold megörökíti, ezzel is segítve a védekezési munkálatokat.

Október 27-én egy 45 méter magas, 250 tonna induló tömegű, CZ-4B (Hosszú Menetelés-4B) kínai rakéta sikeresen startolt az egyik kínai űrközpontból, fedélzetén a ZY-2B (Erőforrás-2B) jelű mesterséges holddal. Az egyik kínai hírügynökség jelentése szerint a műhold tizenkét perccel a rakéta indítása után sikeresen levált a hordozóeszközről.

Az ESA miniatűr földmegfigyelő holdja 2001 októbere óta működik. Egy kis képes összefoglalót adunk abból, amit eddig látott.

Az Envisat felvétele Ázsia leghosszabb folyójának torkolatvidékét, Sanghaj környékét mutatja.

Az Élet és Tudomány legfrissebb számában beszélgetést közöl Almár Ivánnal. A fő téma a Naprendszer égitesteinek védelme.

Idén augusztusra fejeződött be az a négy éves program, amelynek során elkészült Magyarország teljes területének nagyfelbontású, 1:50 000 léptékű felszínborítási adatbázisa (CLC50). A CORINE programról pénteken, a Földmérési és Távérzékelési Intézetben (FÖMI) tartott tájékoztató során tudhattunk meg részleteket.

Az ESA 12 hónappal ezelőtt állította pályára eddigi legnagyobb és egyben legsokoldalúbb műholdját. Az Envisat nevű, 2,2 milliárd dollár értékű, busznyi környezetvédelmi kutatóműhold eddig maximálisan teljesítette az elvárásokat.

A francia űrügynökség (CNES) szakemberei olyan tanulságos és egyben szórakoztató oktatási eszközt fejlesztettek ki, amely műholdas adatok alapján segít eligazodni az érdeklődő fiataloknak az óceánok és tengerek világában. A Hydronaute már Franciaország négy tudományos múzeumában működik.

Szombatra virradó éjszaka saját hordozórakétával pályára állt Japán legújabb nehéz távérzékelő műholdja. Az ADEOS-2 ma az egyik legnagyobb ilyen rendeltetésű űreszköz a Föld körüli pályán, egyben a valaha saját rakétával indított legnehezebb japán űreszköz. Az ADEOS-2 mellett egyébként három potyautas is helyet foglalt: két japán és egy ausztrál mikro-műhold. Ebben a cikkben az ADEOS-2 holdat és a H-IIA rakétát ismertetjük.

Mint a híradásokból ismert a 26 éves Prestige tanker mintegy 100 km-re a spanyol partoktól kettétört, és az országot most történelmének legnagyobb környezeti katasztrófája fenyegeti. Az eseményeket folyamatosan nyomonköveti az ESA (Európai Űrügynökség) márciusban indított ENVISAT műholdjának egyik műszere.

Az ESA (European Space Agency - Európai Űrügynökség) szervezett formában van jelen a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Csúcstalákozón, melyen kétszáz ország mintegy húszezer döntéshozója tanácskozik. Az ESA a csúcstalálkozóhoz kapcsolódó kiállításon egy 72 nm-es pavilonban mutatja be témához kapcsolódó tevékenységét.