Mi történik, ha a Föld középpontjától mérve épp 42 164 km távolságban, körpályán kering egy űreszköz?
Mi történik, ha a Föld középpontjától mérve épp 42 164 km távolságban, körpályán kering egy űreszköz?
Miért fontos, hogy a mesterséges hold pályája mennyire lapult, illetve milyen hajlásszöget zár be az Egyenlítő síkjával?
A földmegfigyelés helyzete a világban, Európában és hazánkban.
Most induló cikksorozatunkban bemutatjuk a földmegfigyelés aktualitását napjainkban.
Az Északi-tenger fölött készített két Envisat űrfelvétel azt mutatja, milyen az ég, ha teljesen leáll a repülőforgalom.
A japán és amerikai űrügynökségek együttműködése révén a japán Daichi (ALOS) műholdról még több radarkép juttatható le a Földre.
Hamarosan elindulhat a 2005-ben start közben megsemmisült CryoSat pótlására készült űreszköz.
Közel hét év működés után használhatatlanná vált a NASA műholdja, amellyel a földi jégtakarót kutatták.
Miért tartott jó 30 évig, amíg az amerikai Landsat műholdak felvételeiből összeállították a Föld szárazföldjeinek teljes, nyilvános térképét?
Az Envisat január 19-én készült felvételén az egész folyóvölgyet köd borítja. Északra az Alpok havas karéja látható.
Az erőfeszítések ellenére a Mexikói-öbölben felrobbant fúrótorony helyén továbbra is folyamatosan ömlik a tengerbe a nyersolaj. Az olajfolt déli nyúlványa már elérte az öbölben uralkodó köráramlást, s így előbb-utóbb a Golf-áramlatba is eljuthat.
Sorozatunkban bemutatjuk, milyen pályákon keringhetnek a Föld környezetében az űreszközök, s melyiknek mi az előnye.
Globalizáció, fenntartható fejlődés és területi sokszínűség. A távérzékelési eljárások környezeti, társadalmi és gazdasági oldalról.
A Louisiana és Mississippi államok partjai közelében április 20-án felrobbant és később elsüllyedt olajfúró toronyból még mindig folyik az olaj. Műholdfelvételeket is használnak a szennyezés követésére.
Egy új, olcsó módszerrel csökkenthető lenne az űrszemetet gyarapító, már nem használt műholdak száma az alacsony Föld körüli pályákon.
Az Európai Űrügynökség (ESA) „jeges küldetése” megkezdődött: április 8-án elindult a CryoSat-2 műhold.
Az európai SMOS műhold, amely a talaj nedvességtartalmát és az óceánok vizének sótartalmát méri, a hamarosan véget érő kalibrációs folyamat után lassan megkezdheti rendszeres megfigyeléseit.
Az ezerszámra összegyűjtött, kiválogatott Landsat műholdképeket pontosan egymás mellé kellett illeszteni, hogy összeálljon az egységes globális térkép.
Landsat műholdak felvételei alapján elkészült a bolygónk szárazföldi területeinek 2005 körüli állapotát 30 m-es felbontással ábrázoló képi adatbázis.
Űreszközök által is használt távérzékelési módszerrel mérhető a szélsebesség profilja.Ez itt az archív portál.
Olvass minket itt: blog.urvilag.hu