A földmegfigyelés helyzete a világban, Európában és hazánkban.
4. Mi zajlik ott, mi zajlik itt, és hol vagyunk?
A földmegfigyelés világméretű hálózatát a GEO (Group on Earth Observation) próbálja kialakítani, elsősorban a GEOSS (Global Earth Observation System of Systems) létrehozásával és koordinálásával. Magyarország mellett hetvenkilenc állam tagja a szervezetnek. Globális szinten távérzékelési nagyhatalomnak az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, a Távol-Kelet és Európa számít. A GEOSS kiemelt témakörei: katasztrófavédelem, egészségvédelem, energiagazdálkodás, klímaváltozás, vízhasználat, időjárás-előrejelzés, ökoszisztémák védelme, mezőgazdaság és biodiverzitás. Látható a távérzékelési módszerek alkalmazásának multidiszciplináris lehetősége.
A Lisszaboni Szerződés általános célkitűzése, hogy Európa az innováció előremozdításával a világ vezető hatalmává váljon. Ilyen innovációt jelent az európai űrkutatás előremozdítása is. Erre a célra jött létre az ESA (European Space Agency, Európai Űrügynökség), mely 1975-ben alakult meg. Napjainkra az alapkutatások mellet egyre fontosabbá vált az alkalmazási lehetőségek felderítése. A földmegfigyelési (Earth Observation) technológiák azok, melyek legközvetlenebb módon termelnek környezeti, társadalmi és gazdasági hasznot a ráfordításokból.
Az ESA tagállamai azonban nem egyeznek meg az Európai Unió tagállamaival. A közép-európai régióból Csehország mellett Magyarország tölt be vezető szerepet az űrkutatás területén. (Csehország 2008-ban csatlakozott is az ESA-hoz.) Hazánk csatlakozási kompetenciáit a kihelyezett kutatóegységek hatékonysága biztosítja. A MaSat nevű kisműhold fejlesztése a Budapesti Műszaki Egyetemen, vagy a KFKI Atomenergia Kutatóintézet Pille nevű műszere például ilyen fejlesztéseknek tekinthetők.
A földmegfigyelés hazai alkalmazásai közül jelentősebbnek tekinthető Budapest zöldfelületi állapotfelmérése űrfelvételek feldolgozásával. Gábor Péter, Jombach Sándor és Ongjerth Richárd közös munkájában Landsat felvételek alapján számolta ki a terület növényzetének vitalitását (NDVI), és következtetéseket vont le a városi hősziget-hatás jelenségéről. A várostervezési funkcionális zónák meghatározására is alkalmassá tehető módszerük.
A földmegfigyelési eljárások széleskörű alkalmazási lehetőségeit mi sem szemlélteti érzékletesebben, mint a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) parlagfű-felmérése, melyre szintén űrfelvételek elemzését használták. Az országos szintű felmérés során 2009-es adatok alapján elkészült a vizsgálati blokkok parlagfű-veszélyeztetettségi térképe. Összesen 23 000 ha parlagfüves területet mutattak ki.
Az Etna krátere 2002-ben – ismeret és biztonság. (Kép: ESA)
5. Alkalmazások szerte a világban
A távérzékelési technológia alkalmazására több példát lehet találni. A föld alatti ásványi energiahordozók radartechnológián alapuló kutatásától a Kárpátok erdősülésének, vagy a sarkvidéki jégsapkáknak a monitoringjáig rendkívül sokféle alkalmazás nyert környezeti, társadalmi és gazdasági létjogosultságot. A legpontosabb éghajlatváltozási szcenáriók távérzékelési adatok monitoringjának extrapolálásával készülnek. Hazánk számára – lévén alvízi ország – a vízkészletek változásának nyomon követése rendkívül lényeges feladat. A természetvédelmi területek kezelése – például a védett kaszálók cserjésedésének, szukcessziójának megakadályozása – megköveteli a földmegfigyelési technológiák alkalmazását. Távérzékelési módszerekkel kimutatható egy terület növényzetének vitalitása (NDVI érték számítás), mely a mezőgazdálkodás, vagy várostervezés számára intézkedési alapot jelenthet. Kanada erdőterületein a hatékony erdőgazdálkodás távérzékelési módszereket igényel. De nem csak a Föld felszínén, hanem a légtérben is fontos a megfigyelés és az értékelés. A szén-dioxid-kvóták nemzetközi kereskedelme (melyben hazánk kiemelt módon érdekelt) a kibocsátások nyomon követése nélkül elképzelhetetlen. A kellő pontosságú meteorológiai megfigyelések az élet- és a vagyonbiztonság szempontjából nagy jelentőségűek. Aktuális távérzékelési feladatot jelentett a haiti földrengés utáni gyors intézkedések megtétele. A katasztrófaelhárítás gyors és hatékony intézkedéseket igényel, mely igényeket a földmegfigyelési módszerek alkalmazásával egyszerűbben ki lehet elégíteni.
Biomassza-produktum Szibériában. (Kép: ESA)
(Folytatjuk!)
Fülöp Györk Kapcsolódó cikkek:
GeoAdat Kft.
Magyarország 2000-2006 közötti felszínborítás-változás térképe (1. rész)
Magyarország 2000-2006 közötti felszínborítás-változás térképe (2. rész)
PS-InSAR technika és Budapest mozgástérképe
Mikrohullámú távérzékelt adatok integrálása a felszínvizsgálatokba (1. rész)
Mikrohullámú távérzékelt adatok integrálása a felszínvizsgálatokba (2. rész)
Mikrohullámú távérzékelt adatok integrálása a felszínvizsgálatokba (3. rész)
Egyedülálló pollenjelentő rendszer Magyarországon
Az űrkutatók már a „spájzban vannak”
A gyapjaslepke és a műholdas távérzékelés
Erdősültség-változás a Felső-Tisza vízgyűjtőjén
A földmegfigyelési alkalmazások Magyarországon (1. rész)
A földmegfigyelési alkalmazások Magyarországon (2. rész)
A földmegfigyelési alkalmazások Magyarországon (4. rész)