Műholdakkal szerzett környezeti adatok segítségével próbálják csökkenteni a veszélyeztetett kék bálnák és a hajók közötti, az állatokra nézve gyakran végzetes kimenetelű ütközéseket.
A kék bálna a Föld legnagyobb állatfaja, példányainak átlagos testhossza 27 méter. Tekintélyes mérete ellenére nincs biztonságban, a fajt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listája a veszélyeztetett kategóriába sorolja. A tengeri emlősök adatbázisa szerint 2007 és 2017 között Kalifornia partjainál 12 elpusztult kék bálnát találtak, amelyek közül 10 hajókkal történt ütközés következtében pusztult el. Az adat nem tartalmazza azokat a példányokat, amelyek a hajóval történt ütközés után nem vetődtek partra, hanem elsüllyedtek, vagy megsérültek, de nem pusztultak el az ütközésben, mint ahogy azokat sem, amelyek a halászhálókba gabalyodva vesztették életüket.
A kutatók 2015-ben kifejlesztették a WhaleWatch nevű online eszközt, amellyel az volt a céljuk, hogy csökkentsék a hajók és a bálnák közti végzetes ütközéseket. A fejlesztést részben a NASA alkalmazott tudományok programja finanszírozta, a munkában a Marylandi Egyetem környezettudományi központja, az Oregoni Állami Egyetem és az amerikai Nemzeti Éghajlati és Adatközpont (NOAA) munkatársai vettek részt. A program műholdas környezeti adatok alapján havonta becslést készít arra, hol tartózkodnak az Egyesült Államok és Kanada csendes-óceáni partvidékén legnagyobb valószínűséggel a kék bálnák. A WhaleWatch rendszeresen frissített adatai a NOAA honlapján érhetők el (lásd lent).
Az USA csendes-óceáni partvidékén a kék bálnák előfordulási valószínűségére vonatkozó, 2018. szeptemberi előrejelzés. A nagy gyakoriság azt jelenti, hogy egy 25 km × 25 km-es területen 2–3 bálna fordul elő. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / WhaleWatch)
A fejlesztők a szolgáltatást azokhoz az alkalmazásokhoz hasonlítják, amelyek segítenek elkerülni az autósoknak a forgalmi dugókat. A WhaleWatch figyelmezteti a hajósokat, mely területeket érdemes elkerülniük, illetve ha mégis arra hajóznak, akkor lassabban közlekedjenek. A bemutatott felső térkép a 2018 szeptemberére készített előrejelzést mutatja. A világos területeken nagyobb a bálnákkal való találkozás veszélye. A térkép összeállításához felhasznált számos paraméter közül a két legfontosabb a víz hőmérséklete és a klorofill mennyisége, mert a hűvösebb víz és a közepes mennyiségű klorofill csalogatja leginkább egy adott területre a bálnákat, ahol ugyanis sok a klorofill, ott több a bálnák fő táplálékául szolgáló krill. A bálnák gyakorisága időben jelentősen változik, az alsó kép a 2018. februári és júliusi állapotot hasonlítja össze, amikor az állatok száma viszonylag alacsony, illetve magas volt.
A bálnák előfordulási gyakorisága, és így az ütközések kockázata jelentős évszakos ingadozást mutat. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / WhaleWatch)
A WhaleWatch használata a hajósok számára nem kötelező, csak önkéntes, de a hatóságok és a különböző szervezetek igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a térkép hasznos segédeszköz legyen a kék bálnák védelmében, a hajók jelentette kockázat csökkentésében.
A WhaleWatch rendszer működésének vázlata. (Kép: NOAA) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az Azori-szigetek a radar alatt
Szigonnyal műhold ellen?
Orvhalászat ellen Envisat
Bálnalesen (NASA EO)
Műholdas adatok a bálnák védelmében (NASA)
WhaleWatch (NOAA)
Hogyan hasznosítják újra a vizet az antarktiszi Concordia kutatóállomáson? 
