Hat év alatt 250 millió mérést végzett a CryoSat. Ebből már el lehetett készíteni az Antarktisz 3D digitális terepmodelljét.
Az Európai Űrügynökség (ESA) jégkutató műholdja, a CryoSat (pontosabban a hibás start miatt elveszett CryoSat–1 pótlására épített, és 2010-ben sikeresen pályára állított CryoSat–2) radaros magasságmérőjével (altiméter) folyamatosan méri a jég magasságát az Antarktisz egész területén, különös tekintettel a kontinens peremére, ahol a jégvesztés a legnagyobb mértékű. Fontos, hogy a közel poláris (92° inklinációjú), 700 km magas napszinkron pályán keringő műhold csak az Északi- és Déli-sark 200 km-es környezetét „nem látja”.
A Brit Sarkvidéki Megfigyelő és Modellező Központban (CPOM) a CryoSat 2010 és 2016 között végzett mintegy 250 millió mérése alapján készítették el az Antarktisz digitális terepmodelljét. (Kép: CPOM)
A közelmúltban tették közzé a CryoSat adatai alapján készített digitális terepmodellt az Antarktiszról. Összeállításához a Brit Sarkvidéki Megfigyelő és Modellező Központ (CPOM, UK Centre for Polar Observation and Modelling) munkatársai a műhold 2010 és 2016 között végzett mintegy 250 millió mérését használták fel. A minden korábbinál részletesebb térkép a jégtakaró modellezésétől a terepi munkák megtervezéséig a legkülönbözőbb célokra használható. A modell segítségével a jégtakaró változásai is vizsgálhatók, a hó felgyülemlése miatti gyarapodás, illetve az olvadás, és a jéghegyek leszakadása miatti veszteség. A modell a CPOM honlapján hamarosan szabadon elérhető lesz.
Az adatokból előállítható az Antarktiszt borító jégtakaró vastagsága, amely nagy területeken a 3–4 kilométert is eléri. A magassági térkép 2 km felbontással a szárazföldet borító jégterület 91%-át, valamint a tengeri jégtakaró 97%-át mutatja. (Kép: CPOM)
A munka azért is fontos, mert az éghajlatváltozás egyik első áldozata a sarkvidékeket borító jégtakaró. A jég csökkenéséből következtetni lehet az éghajlatváltozásra, mint a jelenség okára, illetve a tengerszint várható emelkedésére, mint a jelenség (egyik) következményére. Fontos a műholdas adatok rendszeres terepi ellenőrzése, részben repülőgépekről, részben közvetlenül a jégfelszínen végzett mérésekkel. Azt a munkát az Arktiszon már el is kezdték.
Az ESA Earth Explorer sorozatába tartozó CryoSat feladata a poláris szárazföldi (Grönland, Antarktisz) és tengeri jég kiterjedésének és vastagságának vizsgálata, a változások követése. (Kép: ESA / AOES Medialab) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Konvoj a jég hátán
Gyarapodó jég az Arktiszon
Gyorsuló jégolvadás az Antarktiszon
Jég veled!
CryoSat: nem csak jég!
Műholdas „kémkedés” az antarktiszi jég után
Jégmozgás az Antarktiszon
A CryoSat-2 első jégvastagság-adatai
Pályán a CryoSat-2
CryoSat-2: az európai „jeges műhold”
Az Antarktisz digitális terepmodellje a CryoSat mérései alapján (ESA)
CryoSat (ESA)
Brit Sarkvidéki Megfigyelő és Modellező Központ (CPOM)
Műholdas mérések szerint a tűzhányók hosszú, de mérsékelten aktív időszakukban több kén-dioxidot bocsátanak ki, mint rövid kitöréseik idején. A vulkáni SO2 részaránya egyre nő.
