Az európai Copernicus program nagy felbontású földmegfigyelő műholdjainak első utánpótlása, a Sentinel-2C a Vega rakéta búcsúrepülése során állt pályára.
A Vega rakéta (VV24) indítása a Sentinel-2C európai földmegfigyelő műholddal. (Kép: ESA / CNES / Arianesapce / Optique vidéo du CSG, S. Martin)
A Sentinel-2C poláris napszinkron pályáról, 786 km magasból végzi majd megfigyeléseit a szárazföldekről és a vizekről. Fedélzetén egy 13 látható és infravörös sávban érzékeny kamera (Multi-Spectral Instrument, MSI) repül. Felvételeinek felszíni felbontása a hullámhossztól függően 10, 20 vagy 60 m. Két, jelenleg is rendben működő elődje, a Sentinel-2A (2015. június 23.) és a Sentinel-2B (2017. március 7.) ugyaninnen, ugyancsak Vega rakétákkal jutott pályára. A most indított C jelű, illetve a soron következő, D jelű példányok célja a rendszer hosszú távú működőképességének biztosítása arra az esetre, ha majd az eredeti Sentinel-2 páros tagjai felmondanák a szolgálatot. Egy-egy műhold 10 naponta, két műholddal 5 naponta repülnek el ugyanolyan pályán egy adott terület felett (vagyis ilyen gyakorisággal ismételve fényképezik egy adott helyen a felszínt azonos perspektívából). Amíg mindhárom műhold működik majd, a visszatérési idő még rövidülni is fog (a Sentinel-2A-t majdan felváltó Sentinel-2C egy ideig, az új űreszköz beüzemelési időszakában egymás közelében repülnek majd). Az MSI kamera látómezeje 290 széles.
A Sentinel-2 adatokat széles körben hasznosítják számos alkalmazási területen, például a felszínborítás változásainak megfigyelésére az erdőktől a jégtakarón át a beépített területekig, katasztrófahelyzetek (árvizek, erőtüzek, vulkánkitörések) esetén a hatások feltérképezésére, a tavak vizének és a tengerek part menti régióinak vizsgálatára, és még sok minden másra. (Korábbi cikkeink között bőven akadnak Sentinel-2 képek és alkalmazások, ezek egy töredékéből válogattunk a lap alján. – A szerk.) A Sentinel-2 elterjedését nagyban segítette a Copernicus program nyílt adatpolitikája, amelynek értelmében a műholdakról származó mérések, felvételek bárki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhetők.
A Vega rakéta majdnem egy évvel ezelőtt, 2023 októberében indult utoljára. Bemutatkozása 2013 februárjában volt (mint emlékezetes, akkori hasznos terhei között szerepelt a legelső magyar műhold, a Masat-1 is). A mostanival együtt 22-szer vetették be, ezen alkalmak közül kettő (2019. július 11., 2020. november 17.) kudarccal végződött.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Sentinel-2C indításának helyszíne a Francia Guyanában épült európai űrközpont, Kourou volt, az időpont pedig szeptember 5-én magyar idő szerint 3:50. A Vega hordozórakéta ebben a változatában most utoljára emelkedett a magasba, utódja a Vega-C lesz.
Pályán a Sentinel-2A
Elérhetők a Sentinel-2A felvételei
Az első Sentinel-2A űrfelvételek Magyarországról
Elindult a Sentinel-2B
A Sentinel-2B első képei
Magyar fejlesztések a legújabb európai Sentinel műhold fedélzetén
Az Admatis újabb Sentinel műholdakhoz szállít alkatrészeket
A piros (nagyjából) ötven árnyalata
Megégett Madeira
Svájc a Sentinel-2A szemével
A dunai jégzajlás az űrből
Jégtorlaszok a Dunán
A Vajdaság – színesben
A Nagy-korallzátony az űrből
Grönlandi gleccser kékben és zöldben
Tengeri csillag
Előkészületben a harmadik Sentinel-2
Környezetbarát gyapottermesztés
A növények tápanyagtartalma az űrből
A Vega utolsó startja a Sentinel-2C műholddal (ESA)
Az Atlasz-hegységben szeptember 8-án kipattant földrengés utáni felszínváltozást Sentinel-1 műholdas radarmérések alapján, interefométeres eljárással térképezték fel. 
