Az európai Sentinel-2A műhold felvételein mutatjuk be a Dunakanyart és Budapest környékét a januári jégzajlás idején.
Az elmúlt években tapasztaltakhoz képest szokatlanul hosszú ideig tartó, rendkívül hideg időjárás miatt nem csak az állóvizek fagytak be Magyarországon, de a folyókon is kialakultak kisebb-nagyobb jégtáblák. Bár a Duna nem fagyott be teljesen, a jég hátán természetesen nem lehet biztonságban átkelni az egyik partról a másikra, a jelenség így is különlegesnek számít. A zajló jég veszélyezteti a hajókat, hidakat, egyéb műtárgyakat is, ezért – a jégtörőktől eltekintve – a hajóforgalom leállt a Dunán.
A Dunakanyar, a Szentendrei-sziget északi részével, január 8-án. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / Geo-Sentinel) – nagy felbontásban itt letölthető
A Duna budapesti szakasza a zajló jéggel, január 8-án. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / Geo-Sentinel) – nagy felbontásban itt letölthető
Alább a Sentinel-2A egy héttel később, január 15-én (10:47-kor) készített felvételéből kivágott részleten már nem látszik olyan súlyosnak a jéghelyzet a Dunán, egyrészt az éppen megenyhülő időjárás, másrészt az Országos Vízügyi Főigazgatóság által irányított hatékony védekezés nyomán.
Összehasonlításképp a Dunakanyar a Szentendrei-sziget északi részével, január 15-én. (Kép: Copernicus Sentinel adatok 2017 / Geo-Sentinel) – nagy felbontásban itt letölthető
A Sentinel-2A felvételei kiterjedt, 290 km széles felszíni sávokat fednek le, nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetők. Így például a mostanihoz hasonló esetekben egységes adatok alapján, egyszerre nagy területre vonatkozóan megítélhető a jégborítás mértéke. A gyors területi áttekintést biztosító űrfelvételeken azonosíthatók a táblák feltorlódási helyei, ami segíthet a jégtorlaszok elhárításának tervezésében is. A Sentinel-2A visszatérési ideje egy adott terület fölé legfeljebb 10 napos. Ez az időtartam hamarosan megfeleződik, ha szolgálatba áll a műhold márciusban felbocsátandó párja, a Sentinel-2B.
Ez a példa is illusztrálja, hogy elsődleges fontosságú a Copernicus program teljes körű nemzeti hasznosításának megteremtése, a földmegfigyelési adatok központi kormányzati elérhetőségének biztosítása, közel valós idejű adateléréssel, adatfeldolgozással és szolgáltatással. (Forrás: Sentinel blog) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az elmúlt napokban-hetekben a zajló jégről rengeteg látványos fénykép és drónról készített videó látott napvilágot. A még a madártávlaton is túlról, a Föld körül majdnem 800 km magasságból készült felvétel részleteit mutatjuk most be. A helyszíni fényképekkel és videókkal ellentétben a műholddal a lokális helyett teljes országos lefedettségű képet alkothatunk a folyami jéghelyzetről. A képeket az európai Copernicus földmegfigyelési program optikai távérzékelő műholdja, a Sentinel-2A adataiból a Sentinel blog készítette. Január 8-án, magyar idő szerint 10:53-kor, miközben a Sentinel-2A Magyarország felett repült el, szerencsére derült volt az idő, így az űrből is jól látszott a több-kevesebb hóval borított felszín, valamint a Dunán úszó jégtáblák. Az alábbi képrészleteken a különböző hullámsávokban felvett adatok valóshoz közeli színű kombinációját láthatják.
Pályán a Sentinel-2A
Elérhetők a Sentinel-2A felvételei
Szárazon és vízen
Az első Sentinel-2A űrfelvételek Magyarországról
Hideg nyár – a Sentinel-2B-nek
Mi várható 2017-ben? (2. rész)
Sentinel blog
Az ESA közel hatperces filmben villantja fel a tavalyi év legfontosabb, legérdekesebb és leglátványosabb eseményeit, eredményeit.
