Kis erejű robbanás vagy ütközés okozhatta a már használaton kívüli orosz Reszursz-P1 távérzékelő műhold szétdarabolódását alacsony Föld körüli pályán.
Ahogy nemrég mi is beszámoltunk róla, június 26-án, 355 km-es felszín feletti magasságban a már inaktív Reszursz-P1-gyel valamilyen rendellenes esemény történt, amelynek nyomán több mint 200 kisebb-nagyobb, a Földről is követhető törmelékdarab keletkezett. Ezek akár 500 km-rel a felszín felett is keringenek. A Reszursz-P1 2013 júniusa óta kering a Föld körül. A kb. 6,6 tonnás induló tömegű óriás orosz polgári távérzékelő műhold 1 m-es felbontású digitális kamerájával az orosz állami szervek és kereskedelmi megrendelők számára készített felvételeket a Föld felszínéről. A poláris napszinkron pályán keringő űreszközt 2021-ben kapcsolták ki. A jelek szerint azonban a deaktiválása nem biztos, hogy tökéletesen sikerült.
Egy Reszursz-P műhold kiállítási modellje. (Kép: Vitalij V. Kuzmin, CC BY-SA 4.0)
A Reszursz-P1 feldarabolódásának oka továbbra is tisztázatlan, és talán sosem lehet bizonyossággal megállapítani. De az amerikai LeoLabs vállalat, amely elsőként számolt be az eseményről, úgy véli, hogy a törmelék egy korábban nem katalogizált külső tárggyal való ütközés, esetleg magában a műholdban végbement kis erejű robbanás következtében jöhetett létre. Ez utóbbi lehetséges oka, hogy a meghajtórendszerből nem sikerült maradéktalanul kiüríteni az üzemanyagot. Az elemzést a szakértők a törmelékfelhő tulajdonságaink, a keletkezett darabok eloszlásának vizsgálata alapján végezték. A tanulmány kizárja, hogy a Reszursz-P1 valamilyen szándékos műhold-megsemmisítő rakétateszt célpontja lett volna, amilyenre több példa is volt az elmúlt években különböző űrhatalmaknál.
Úgy tűnik, hogy a robbanás nem okozta magának a műholdnak a teljes szétesését. A lengyel Sybilla Technologies cég optikai megfigyelései szerint a műholdtest továbbra is a Föld koörül kering, és gyors, két-három másodperces periódussal forog. Az ausztrál HEO cég, amely kereskedelmi műholdakat használ más űrobjektumok megfigyelésére, korábban készített felvételek alapján arról számolt be, hogy a Reszursz-P1 és a sorozatban utána következő P2 és P3 jelű orosz földmegfigyelő műhold napelemei nem nyíltak ki teljesen. Az persze nem világos, hogy ennek van-e bármi köze a Reszursz-P1 széttöredezéséhez.
Bár az incidens kimenetele lehetett volna sokkal rosszabb is, a darabok még hónapokig veszélyt jelentenek az alacsony pályák térségében, mire lejutnak a légkörbe és megsemmisülnek. Útjuk keresztezheti a Nemzetközi Űrállomás és a kínai Tienkung űrállomás pályáit is, nem beszélve számtalan műholdról. A LeoLabs szerint a Reszursz-P1 nincs egyedül, hiszen több mint 2500 viszonylag hosszú élettartamú, nagy méretű, már elhagyott (nem működő, kikapcsolt) űreszköz – köztük inaktív műholdak, illetve elhasznált hordozórakéta-fokozatok – kering ebben a térségben. Hasonló esemény azokkal is bármikor megtörténhet. Ami nagy darab a Reszursz-P1-ből megmaradt, az a pályamagasságának csökkenése alapján várhatóan még az idei év vége előtt belép majd a sűrű légkörbe. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Műholdból törmelékfelhő
Szojuz rakéták a világ két végéről
Két nap, két Szojuz, két starthelyről
Orosz földmegfigyelő műhold indult
A negyedik Reszursz-P
Kis erejű esemény okozhatta a Reszursz-P1 szétesését (Space News)