Ködlepte Pó-völgy

A földrajzi adottságok mellett a légszennyezés is hozzájárul ahhoz, hogy a Pó völgyét ősszel és télen gyakran borítja köd.

A Pó völgye Olaszország egyik legsűrűbben lakott területe, ahol több mint 16 millió ember él, az ország lakosságának negyede. A nagy kiterjedésű síkság egyben az ország legködösebb és legpárásabb területe. Ősszel és télen a köd és az alacsony felhőtakaró rendszeresen beborítja a tájat. A köd képződését elősegítik a levegőben lebegő aeroszol szemcsék, amelyek a közlekedés, az ipar, a fűtés és hasonló emberi tevékenységek következtében jutnak a levegőbe. A völgyet határoló hegyvonulatok – északon és nyugaton az Alpok, délen pedig az Appenninek – akadályozzák a légáramlást, ami elősegíti a szennyező anyagokat a felszín közelében csapdába ejtő hőmérsékleti inverzió kialakulását. Bár a jelenség gyakori, portálunkon nem kevesebb mint 14 éve mutattuk be utoljára, akkor még az ESA egykori ENVISAT műholdjának felvétele segítségével, így legfőbb ideje ismét szemügyre venni, amiben ezúttal a NASA Terra műholdja van segítségünkre.

A képet a műhold közepes felbontású képalkotó spektroradiométere (MODIS) 2024. november 16-án készítette. Azokban a napokban Közép-Európa fölött magas nyomású légköri képződmény helyezkedett el, ami stabil és nyugodt időjárási viszonyokat eredményezett, ez viszont kedvezett az úgynevezett kisugárzási köd kialakulásának (mert a nyugalomban lévő levegő alatt a földfelszín a kisugárzás miatt lehűl). A ködnek ez a típusa ősszel és télen alakul ki, amikor derült az ég, ezért éjjel a földfelszín erősen lehűl, ami a felszínhez közeli légrétegekben elősegíti a kondenzációt, vagyis az apró páracseppek képződését. A folyamatot elősegítik a levegőben lebegő aeroszolok, mert kondenzációs magokként működve megkönnyítik a felhőképződést.

A NASA Terra műholdja a MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) közepes felbontású spektroradiométerrel 2024. november 16-án fényképezte le a Pó völgyét borító ködöt. (Kép: NASA Earth Observatory, Wanmei Liang; MODIS adatok: NASA EOSDIS LANCE and GIBS/Worldview)

Német és brit kutatók egy 2024 októberében publikált tanulmányukban 2006 és 2015 között gyűjtött adatokat elemezve megállapították, hogy az aeroszol szemcséi nemcsak a köd képződését segítik elő, hanem annak tartósságát is növelik: amikor aeroszolok koncentrációja magas volt, a köd átlagosan három órával hosszabb ideig maradt meg, ahhoz képest, amikor tisztább a levegő. Idén november 16-án, amikor a Terra műhold felvétele készült, valószínűleg az aeroszolok magas koncentrációja következtében a köd egészen délutánig megmaradt.

A 652 km hosszú Pó Olaszország leghosszabb folyója, Torinótól nyugatra a Cotti-Alpokban, a francia határ közelében, a kép bal szélén látható hegyekben ered, és teljes hosszában olasz területen folyik. Az Adriai-tengerbe ömlik, amelynek partvidéke a Velencei-lagúnától Riminiig látható, a Pó-síkság délkeleti részén, a tengerpart közelében az a terület is felismerhető, amelyet tavaly villámárvizek sújtottak. A folyó kiterjedt deltatorkolattal, öt nagyobb és számos kisebb ágra szakadva ömlik a tengerbe. A delta területe jelenleg 380 km², de a folyó hordaléka folyamatosan építi, a tengerbe több kilométerre benyúló terület 2013 óta természetvédelem alatt áll.

Kapcsolódó cikkek:
Téli köd
Árvíz Olaszországban
Ködös völgyek Brit Columbiában
Köd a Pó völgyében
Köd a Vattern-tavon – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Tengeri ködfal Isztambulnál – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Ködhatár 700 méteren – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról

Kapcsolódó linkek:
A Hazy, Foggy Day in Italy’s Po Valley (NASA Earth Observatory)