Elemzők megállapítása szerint a kínai műholdseregek létrehozását szolgáló startok több mint egy évszázadig a világűrben maradó űrszemetet állítanak pályára.
Mindkét kínai műholdsereg kiépítése már tavaly elkezdődött, amint arról portálunkon beszámoltunk. Emlékeztetőül: a G60 Csienfan Hszingco (Qianfan Xingzuo) vagy egyszerűen Csienfan (Qianfan, ezer vitorla) műholdsereg szélessávú, globális lefedettséget biztosító rendszer internetes adatátviteli szolgáltatást nyújt majd, üzemeltetője a Shanghai Spacecom Satellite Technology (SSST) vállalat. A másik rendszer a Kouvang (Guowang) – vagy angolos nevén SatNet –, amely szintén alacsony pályás kínai internetszolgáltató megakonstelláció lesz. A tervek szerint teljes kiépítése után mindkét műholdsereg tízezer fölötti létszámú lesz.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy az űrtevékenység fenntarthatóságát biztosítani szándékozó, egyre határozottabb nemzetközi elvárások ellenére Kína a műholdseregek tagjait pályára állító hordozórakéták utolsó fokozatát az alacsony Föld körüli pályán (LEO) hagyja, és a pálya magasságából adódóan ezek űrszemétként egy évszázadnál hosszabb ideig is a Föld körül keringenének. Elemzők a műholdseregek kiépítése folyamán az elkövetkező néhány évben ezernél több kínai rakétaindításra számítanak. Ez egy szakértő becslése szerint azt jelentheti, hogy a közeljövőben a LEO térségben az űrszemét többségét a kínai rakéták végfokozatai fogják kitenni. Ráadásul a kínai műholdseregek pályájából adódóan ezek a rakétafokozatok a LEO térség magasabb régióiba kerülnek, ezért várható élettartamuk meghaladja a 100 évet.
Űrszemét alacsony Föld körüli pályákon. (Fantáziarajz: ESA)
Megerősítette az aggályokat Victoria Samson, a Secure World Foundation űrbiztonsági igazgatója is. Hihetetlen felelőtlenségnek nevezte, hogy 700–800 km közötti magasságban otthagyják a kiürült rakétafokozatokat. Rámutatott, hogy mivel Kína csak nemrég kezdte meg műholdseregei kiépítését, még nem lenne késő ellenintézkedéseket foganatosítani, mielőtt a helyzet valóban súlyossá válik. Samson szerint Kínának aktív űrszemét-eltávolító rendszert (ADR, active debris removal) kellene kidolgoznia, amellyel eltakarítanák az otthagyott űrszemetet.
Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza is egyetért a helyzetértékeléssel. Ő azonban hozzátette, hogy az első Kouvang starthoz használt Hosszú Menetelés–5B hordozórakéta jövőbeli alkalmazása megoldást jelenthet. Igaz, hogy ennek a hordozórakétának a korábbi startjai, amikor a Tienkung űrállomás moduljait állították vele pályára, azért keltettek aggodalmat, mert a kiégett rakétafokozat irányítatlanul zuhant vissza a Földre. A Kouvang műholdak indításakor azonban hordozórakétát a műholdak végső pályáját kialakító, többször indítható Jüancseng-2 (Yuanzheng-2, YZ-2) végfokozattal együtt használták, amely végfokozat arra is alkalmas, hogy a feladatát teljesítve önmagát visszairányítsa a sűrűbb légkörbe, miközben a Hosszú Menetelés–5B első fokozata eleve szuborbitális, tehát visszazuhanó pályára kerül. Így megelőzhető lenne az űrszemét vészes szaporodása. Ha azonban a startokhoz a Hosszú Menetelés–6A és –8 rakétákat használnák, akkor súlyos helyzet alakulna ki a LEO térségben. Ugyancsak megoldást jelentene, ha elkészülne Kína többször felhasználható hordozórakétája, amelynek bemutatkozása egyes hírek szerint már küszöbön áll.
Érdemes megjegyezni, hogy a kínai műholdseregek műholdjai magasabb pályán keringnek, mint a Starlinkek. Utóbbiak pályamagassága 550 km körüli, míg a Csienfan sereg műholdjai valamivel 1000 km fölötti magasságba kerülnek, a Kouvang műholdak pedig 1160 km és 915 km körüli magasságokban keringnek. Ebben a magasságban nemcsak az ottmaradó rakétafokozatok súlyosbítják az űrszeméthelyzetet, hanem a rendszerek meghibásodó műholdjai is, amelyek eltakarításáról szintén gondoskodni kellene. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
G60: kezdődik!
Még egy kínai műholdsereg: kezdődik!
Új kínai rakéták
Visszatérés Borneó fölött
A kínai műholdseregeket indító rakéták egy évszázadra szemetelnek (Space News)