Az utolsó H-2A

Egy korszak lezárult a japán űrkutatásban: a GOSAT-GW műhold indításával búcsúzott a megbízható hordozórakéta-típus.

A földmegfigyelési céllal készült GOSAT-GW (Ibuki-GW) a Tanegasima (Tanegashima) űrközpontból indult június 28-án magyar idő szerint 18:33-kor. A hordozórakéta a Mitsubishi Heavy Industries (MHI) által épített és üzemeltetett H-2A (H-IIA) volt, amelynek 24 éven és 50 küldetésen át tartó pályafutása most a végéhez ért.

Az üvegházhatású gázokat és a víz földi körforgását figyelő műhold, a GOSAT-GW (Global Observing Satellite for Greenhouse Gases and Water Cycle) a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) GOSAT sorozatának harmadik küldetése. A GOSAT rövidítés eredetileg az üvegházhatású gázokat megfigyelő műholdat (Greenhouse Gases Observing Satellite) takarta. A GOSAT-GW névváltozat a legújabb űreszköz kiterjesztett feladatkörét jelzi. Az új műhold egyúttal a GCOM-W (Global Change Observation Mission – Water), más néven Sizuku (Shizuku) műhold utódjaként is szolgál. (A japán műholdak szokás szerint általában két elnevezéssel rendelkeznek. A feladatukat leíró név, mint például a GOSAT vagy a GCOM-W már a felbocsátás előtt ismert. A sikeres pályára állás kapnak egy elvontabb – ha úgy tetszik, költőibb – nevet is, mint például a Sizuku vagy az Ibuki. Ezt a hagyományt követve a GOSAT-GW lett a harmadik műhold, amely az Ibuki nevet kapta, amelynek jelentése lélegzet vagy fújás. Ezen a néven volt ismert a két korábbi GOSAT műhold is, amelyeket 2009 januárjában és 2018 októberében bocsátottak fel.)

A 2600 kg induló tömegű GOSAT-GW két műszert visz magával. Az AMSR-3 (Advanced Microwave Scanning Radiometer-3) egy 21 frekvenciacsatornán működő mikrohullámú sugárzásmérő, a TANSO-3 (Total Anthropogen and Natural Emissions Mapping Spectrometer-3) pedig egy az üvegházhatást okozó légköri összetevők (szén-dioxid, metán és nitrogén-dioxid) koncentrációjának meghatározására alkalmas spektrométer. Az új műhold tervezett működési élettartama legalább 7 év. A Föld körül közel poláris, 666 km magasan húzódó napszinkron pályáról végzi majd megfigyeléseit.

A GOSAT-GW műhold a felbocsátás előtt. (Kép: JAXA)

A GOSAT-GW a H-2A rakéta sorrendben 50. és egyben utolsó repülésével (F50) indult. A 2001 óta használatban levő rakéta Japán egyik legsikeresebb asztronautikai hordozóeszköze volt, amellyel számos kereskedelmi, tudományos és katonai űreszközt juttattak pályára. A H-2A a korábbi H-2 továbbfejlesztetésekét született, amely rakéta csak hétszer indult 1994 és 1999 között (hatszor eredeti formájában, hetedszer módosított H-2S konfigurációban). A H-2 volt Japán első teljesen hazai készítésű, folyékony üzemanyagot használó hordozórakétája. A korábbi N-1, N-2 és H-2 típusokban japán fejlesztésű alkatrészeket kombináltak az amerikai Thor és Delta hordozórakétákból származó, licenc alapján gyártott részegységekkel. A H-2-t a JAXA egyik elődje, a NASDA (National Aerospace Development Agency) fejlesztette ki.

Már a H-2 pályafutásának elején nyilvánvalóvá vált, hogy a rakéta indításonkénti költsége túl magas ahhoz, hogy versenyképes legyen a külföldi hordozóeszközökkel. A H-IIA-t mint költséghatékonyabb rakétát képzelték el, amely többféle konfigurációt kínál, igazolva a különböző hasznos terhek igényeihez. Ez az új rakéta először 2001. augusztus 29-én repült, még egy 2002. februári tesztet követően annak az évnek a szeptemberében állt hivatalos szolgálatba. (Az Űrvilág elég régi ahhoz, hogy a 2002. decemberi negyedik startról már mi is be tudunk számolni.) A H-2-höz hasonlóan a projektet a NASDA vezette, a rakétákat pedig az MHI építette és üzemeltette.

Az eredeti H-2 végét két indítási kudarc is siettette. A hatodik repülés során a második fokozat hajtóműve idő előtt leállt. A következő, utolsó indításakor, a továbbfejlesztett H-2S egyetlen repülésén pedig az első fokozat hajtóműve állt a start után kb. 4 perccel, így a rakéta nem tudta elérni a Föld körüli pályát.

Működése során a H-2A négy különböző konfigurációban repült. Ezek a repülés korai fázisában az első fokozat kiegészítésére használt szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták típusában és számában különböztek egymástól. (További konfigurációk is tervben voltak, de azok nem valósultak meg.) A GOSAT-GW indítása során a H-2A a 202-es jelzésű konfigurációjában repült. Mindössze két SRB-A3 oldalsó segédrakétával ez volt a legkönnyebb és leggyakrabban használt konfiguráció: az összesen 50 küldetésből 35 alkalommal ezt alkalmazták. A legnagyobb tolóerőt nyújtó 204-es konfigurációban négy SRB-A vagy SRB-A3 segédrakéta egészítette ki az első fokozatot. Ilyet ötször alkalmaztak, minden esetben geostacionárius pályákra küldött műholdakhoz. A H-2A példás megbízhatósággal szolgált, csak egyetlen alkalommal, 2023 novemberében, a hatodik indításakor vallott kudarcot.

A H-2A-ból kifejlesztett H-2B rakétákat a japán HTV (Kónotori, Kounotori) teherűrhajóknak a Nemzetközi Űrállomáshoz való küldéséhez használták. Ezek 2009 és 2020 között 9-szer repültek, mindig sikerrel.

A JAXA és az MHI időközben kifejlesztette az új H3 rakétát, amely a H-2 család utódjának tekinthető. A H3 első repülésére 2023 márciusában került sor, de sikertelenül végződött, miután a második fokozata nem indult be. A H3 első sikeres indítása a második kísérlet volt, 2024 februárjában. Azóta már további három sikeres küldetést hajtott végre.

Az utolsó repülés emlékére készült grafika az ötvenedik H-2A rakéta oldalán. (Kép: JAXA)

Utolsó alkalommal a H-2A (F50) ugyanarról az indítóhelyről emelkedett a magasba, mint az előző 49 esetben mindig. Ugyaninnen indultak egyébként a korábbi H-2 rakéták is. Ez a Tanegasima szigetén, Japán déli partjainál épült űrközpont Josinobu (Yoshinobu) indítóhelyének 1-es számú startállása. A komplexumban két startállás létesült, a másikat eredetileg tartaléknak szánták a H-2A-hoz, de később a H-2B indításai számára vették igénybe. Jelenleg a H3 startokat szolgálja ki. A rakétákat függőlegesen szerelik össze a kb. 500 m távolságban található épületben, és néhány órával a tervezett felszállás előtt gurítják ki a startállásba.

Kapcsolódó cikkek:
IGS Radar-8
Az űrszemét közvetlen közelében
H3: kudarcot vallott az új japán rakéta
A második H3 start
Japán műhold az üvegházhatású gázok megfigyelésére
Az Ibuki első mérései
Hét műhold Japánból
Japán rakéta négy műholddal
Egy nap a Shizuku „szemével”
Télen is kevesebb a jég az Arktiszon

Kapcsolódó linkek:
A japán H-2A rakéta utolsó indítása (nasaspaceflight.com)