H3: kudarcot vallott az új japán rakéta

Az ALOS-3 (Daichi-3) földmegfigyelő műholdat állította volna pályára.

A Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) tavaly decemberben jelentette be, hogy több éves késlekedés után befejeződött az új H3 hordozórakéta fejlesztése. A H3 a jelenleg szolgálatban levő H-2A rakétákat váltja majd fel, üzemeltetése lényegesen gazdaságosabb lesz. Négyféle kivitelben készülhet, az alapkiépítésben oldalsó szilárd hajtóanyagú segédrakéták nélkül, valamint opcionálisan két vagy négy segédrakétával felszerelve. Legnagyobb változata a 63 méter magas, 574 tonna induló tömegű H3-24L lesz. (A rakétatípusról részletesebben még 2020-ban írtunk.)

A decemberben beharangozott február közepi indítás majdnem sikerült is, de a Tanegasima (Tanegashima) űrközpontban február 16-ára tervezett startkísérletet a felemelkedés előtti utolsó pillanatokban meg kellett szakítani, a két oldalsó segédrakéta beindításával adódó gondok miatt. A vizsgálatok kiderítették a hiba okát az elektronikus rendszerben, és a javítást követően jöhetett az újabb kísérlet. A H3 rakéta első felszállása végül március 7-én magyar idő szerint 2:37-kor történt meg. A startra egy 6 és fél perces időablak állt rendelkezésre.

A H3 rakéta első példánya a tanegasimai indítóállásban. A JAXA partnere az évtizedes fejlesztési munkában a hordozóeszközt gyártó Mitsubishi Heavy Industries vállalat volt. (Kép: JAXA)

Az új rakéta hasznos terhe egy régi, sikeres japán földmegfigyelő műholdsorozat, az ALOS (Advanced Land Observation Satellite, más néven Daichi) harmadik tagja volt. Az első, radaros és optikai távérzékelő műszerekkel is felszerelt ALOS még 2006-ban, az ALOS-2 pedig 2014-ben indult. Míg az első műhold bő 5 év múltán, tervezett időtartamát alig túlélve felmondta a szolgálatot, addig a második jelenleg is végzi L-sávú (1,2 GHz frekvenciájú) radarméréseit a Föld felszínéről.

Az ALOS-3 (Daichi-3) az első ALOS műhold optikai távérzékelő örökségét vitte (és fejlesztette) volna tovább: 70 km széles sávokban, pánkromatikus (fekete-fehér) üzemmódban 80 cm-es legjobb felszíni felbontással készített volnad képeket. Hat színben érzékeny kamerájának felbontása 3,2 m-es.

A kb. 3 tonnás, 5 m × 16,5 m × 3,6 m méretű ALOS-3 műholdat 7 éves aktív élettartamra tervezték. (Fantáziakép: JAXA)

Az alacsony Föld körüli pályára (pontosabban 669 km felszín feletti magasságban húzódó, közel poláris körpályára) szánt ALOS-3 adatait kormányzati és helyi közigazgatási szervek a természeti katasztrófák esetén tervezték használni, a mentés és helyreállítás segítésére. Emellett más megszokott távérzékelési alkalmazásokra, például a növényzet és a környezet, a tengerpartok menti sávok megfigyelésére is hasznos lett volna az új japán műhold.

A H3 rakéta második fokozata azonban a jelek szerint nem indult be mintegy 5 perccel a felemelkedés után, felmondta a szolgálatot, nem volt remény a Föld körüli pálya elérésére. Az irányítók ezért kénytelenek voltak kiadni a megsemmisítési parancsot. Emiatt az ALOS-3 műhold is elveszett, a H3 bemutatkozó repülése sikertelenül végződött.

Kapcsolódó cikkek:
H3: indítás hamarosan
Ázsiai mozaik – 2020. szeptember (2. rész)
Viszlát, HTV!
Japán jelen és jövő
Japán radaros földmegfigyelő hold indult
Újabb japán távérzékelő műhold

Kapcsolódó linkek:
A H3 rakéta sikertelen indítása (Spaceflight Now)
ALOS-3 honlap (JAXA)