A NASA-nak a Jupiter Europa nevű holdjához indított űrszondája a SpaceX Falcon Heavy rakétájával emelkedett a magasba Floridából. Öt és fél év múlva ér célba.
2021-ig még úgy volt, hogy a NASA saját SLS (Space Launch System) nagyrakétáját használja majd a bolygóközi űrszonda felbocsátásához, de akkor – takarékossági és műszaki okokból – inkább a Falcon Heavyre esett a választás. A startot a Floridát elérő Milton nevű hurrikán késleltette. A rakéta végül 10-e helyett október 14-én magyar idő szerint 18:06-kor hagyta el a Kennedy Űrközpont 39A startállását.
A Falcon Heavy rakéta a felbocsátásra előkészítve. A két oldalsó segédrakéta (B1064 és B1065) festésén jól kivehető, hogy nem először repültek. Valóban, a mostani a hatodik, de egyben az utolsó alkalom, amikor ezeket használták. Kivételesen ugyanis az első fokozat mindhárom egysége az óceánban végezte, ezúttal minden tolóerőre szükség volt, nem maradt elegendő üzemanyag az irányított visszahozatalukhoz. (Kép: SpaceX)
Az 5700 kg induló tömegű Europa Clipper olyan pályára kerül, amely 2025 márciusában a Mars, 2026 decemberében pedig a Föld közelében halad el. Ezen alkalmakkor az űreszköz kellő gravitációs lendítőhatásnak lesz kitéve ahhoz, hogy 2030. április 11-én megérkezzen a Naprendszer legnagyobb bolygója környezetébe. A Jupiter körüli pályáján időről időre megközelíti az Europa holdat, amely asztrobiológiai szempontból az egyik legígéretesebb kutatási célpontnak számít a Naprendszerben. Eddig még nem készült olyan űrszonda, amely kifejezetten az Europa vizsgálatát tűzte volna ki célul.
A Jupiter körüli pályára való megérkezése után több tucatszor közelíti majd meg a jeges felszínű holdat, hogy megvizsgálja, fennállhatnak-e az élet feltételei az égitesten, ahol jelentős mennyiségű folyékony vizet tartalmazó óceán húzódik a kéreg alatt. (Fantáziakép: NASA / JPL-Caltech)
Az Europához való utazást már az 1990-es évek vége óta tervezgetik. Az űrszondát az 1995 és 1997 között a Jupiter körül keringő Galileo utódjaként képzelték el. A Nemzeti Kutatási Tanács (National Research Council) által 2013-ban javasolt küldetés becsült költsége akkori áron kb. 2 milliárd dollár volt. Az összeg 2019-re mintegy 4,25 milliárdra nőtt. A program összköltségét – beleértve a szonda 2034-ig tervezett működtetését – most 5,2 milliárd dollárra becsülik.
A Kennedy Űrközpont szerelőcsarnokában, a Földön még utoljára kinyitották és tesztelték a napelemeket. A két hatalmas tábla egyenként 14,2 m × 4,1 m-es. (Kép: NASA / Frank Michaux)
A kutatók úgy vélik, hogy az Europa jeges felszíne alatt megfelelő körülmények lehetnek akár az élet fennmaradásához. Ennek feltételei a víz, az energia, a megfelelő kémiai elemek jelenléte, valamint a stabilitás. Az Europa Clipper kilenc fedélzeti tudományos műszere és egy kísérlete ezekről fog adatokat gyűjteni. A mérésekkel egyebek mellett a belső óceánról, a felszín összetételéről és geológiájáról szeretnének minél több információt szerezni, és elemezni a jeges kéreg repedésein át a világűrbe kilövellő – feltehetően közvetlenül a felszín alatti óceánból származó – anyag összetételét. Négy évig tartó évleges működési ideje alatt az Europa Clipper mintegy 50-szer repül el a hold közelében, a legjobban akár 25 km-re megközelítve annak felszínét. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Látja? Nem látja? Na, látja!
A Clipper talán mégis eljut az Europához
Europa ábránd
Újabb érv az Europa gejzírjei mellett
Bealkonyulhat az Europa kutatásának
A Falcon Heavy-t választották
Az Europa közelről
Indulásra kész a JUICE
Mi várható 2024-ben? (3. rész)
Europa Clipper start (Spaceflight Now)
Az európai kisbolygókutató űrszonda egy Falcon-9 rakétával indult el Floridából.
