Az európai kisbolygókutató űrszonda egy Falcon-9 rakétával indult el Floridából.
A start előtt némi izgalmat okozott, hogy a SpaceX rakétájának működését a vizsgálatok idejére egy darabig felfüggesztették, miután szeptember 28-án, a Crew-9 űrhajós küldetés indítása során a második fokozat második begyújtásakor nem ment minden rendben. Mostanra ez az akadály elhárult a start elől, így az Európai Űrügynökség (ESA) Hera nevű űrszondája útra kelhetett a 65803 Didymos kisbolygó és kísérője, a Dimorphos felé. Az esemény október 7-én magyar idő szerint 16:52-kor történt a floridai Cape Canaveral 40-es indítóállásából. Ezúttal a rakéta minden erejére, minden csepp hajtóanyagra szükség volt, így a sokat szolgált, most 23-adszor (!) repült első fokozat (B1061) az Atlanti-óceánban végezte, irányított visszatérésére nem volt mód.
A Hera (balra) és a vele együtt utazó két kis CubeSat, a Juventas és a Milani a kettős kisbolygónál, ahová két év múlva jutnak el. (Fantáziakép: ESA)
A Hera küldetését bolygóvédelmi célúnak is nevezhetjük. Ugyanis egy jelentős, a kisbolygó-eltérítés lehetőségeit vizsgáló nemzetközi összefogás második felvonását jelenti. Az első felvonás, az amerikai DART (Double Asteroid Redirection Test) már lezajlott. Ennek során a NASA űrszondája 2022-ben nagy sebességgel becsapódott a Didymos nevű földközeli kisbolygó Dimprphos nevű apró holdjába. A későbbi megfigyelések igazolták, hogy a holdacska pályája számottevően megváltozott a nagyobb kisbolygó körül: az eredetileg 11 óra 55 perces keringési periódus 32 perccel csökkent. A két összehangolt küldetés célja annak megértése, hogyan védhetnénk meg a Földet, ha egyszer egy pusztító kisbolygóütközés fenyegetne (még ha ilyesminek a várható bekövetkezéséről egyelőre nem is tudunk.)
A Hera és két vele utazó CubeSat feladata az lesz, hogy megfigyeljék, milyen változások zajlottak le a kisbolygópáros tagjain – és főképp a „meglőtt” Dimorphoson – a DART látogatása óta. Az indítás után nagyjából két évbe telik majd, amíg az európai szonda megközelíti a célpontjait. Az űreszközök 2026-ban hat hónapon át figyelik a DART által hátrahagyott krátert és egyéb adatokat is gyűjtenek a kisbolygópárról és környezetükről.
A kisbolygós küldetés koncepciója eredetileg az ESA két külön űrszondáját tartalmazta, Don Quijote neven. (A történet a lap alján időrendben felsorolt, két évtizedre is visszanyúló régebbi cikkeink újraolvasásával felidézhető. – A szerk.) A 2000-es évek elején azonban nehéz volt a politikai döntéshozókat meggyőzni a finanszírozásról. Akkoriban önálló bolygóvédelmi program sem létezett az ESA-n belül. A 2010-es évek elején kezdett körvonalazódni az európai–amerikai együttműködés, amely AIDA (Asteroid Impact and Deflection Assessment) néven fogta össze a DART és az ESA akkoriban AIM (Asteroid Impact Mission) néven futó tervét. Az elképzelés az volt, hogy az AIM már előbb megérkezik a Didymoshoz, és figyeli a DART becsapódásának közvetlen és utólagos hatását. Az ESA tagállamainak 2016-os miniszteri találkozóján azonban nem kapták meg a szükséges pénzt a terv megvalósításához.
A DART űrszonda navigációs kamerájának képe a Dimprphosról, röviddel a becsapódás előtt, 2022. szeptember 27-én. (Kép: NASA / JHU APL)
Az amerikai DART jóváhagyása után kedvezően változott a helyzet, és az immár Herára átkeresztelt küldetés 2019-ben 180 millió eurót kapott a megvalósításra. A következő évben beütött a koronavírus-világjárvány, a munka nehezebb lett, az ellátási láncok pedig akadoztak. 2022 végén még volt egy dupla csavar, ugyanis először a Szojuz rakéta várt elérhetetlenné a szankciók és az oroszok Korou-ból való kivonulása miatt, majd a késlekedő Ariane-6 rakéta helyett végül egy Falcon-9-et kellett választani az indításhoz. Az építés fővállalkozója, a német OHB feszített tempóban dolgozott. Az utolsó egységeket 2024 áprilisában–májusában adták át, utána három-négy hónap alatt sikerült összeszerelni az űrszondát, majd augusztus végén elszállítani azt Floridába.
De milyen társakat visz magával a Hera a bolygóközi térbe? A 6 egységnyi (6U) CubeSat méretkategóriájú űreszközök neve Juventas és Milani. Az előbbi a Dimorphos geofizikai jellemzésére, az utóbbi a rendszer fő kisbolygója, a Didymos megfigyelésére készül, hogy a DART becsapódása nyomán kirepült és a felszínre lerakódott port tanulmányozza. A két CubeSat még 2014-ben került a képbe, de eredetileg 3U méretűnek szánták azokat.
A Milani feladata a Didymos felszíni összetételének vizsgálata lesz hiperspektrális távérzékelő módszerrel. (Fantáziakép: ESA Science Office)
A Juventas feladata a Dimorphos belsejének tanulmányozása lesz a világűrben eddig használt legkisebb méretű radarral. Ez lehet az első olyan űreszköz, amely radarral „tekint be” egy kisbolygóba. Egyébként annak idején a NASA DART szondájához is tartozott egy CubeSat, az olasz építésű a LICIACube (Light Italian CubeSat for Imaging of Asteroids). Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Falcon indítások: megint szünet
Kisbolygó-eltérítés?
Küldene műholdat egy aszteroidához?
Nemzetközi kisbolygónap
Megjelent az ESA Bulletin 164. száma
Tanácskoztak az európai űrminiszterek
Halad a Hera tervezése
Didymos és Dimorphos
DART: mégsem idén nyáron indul
DART start
Célra tart a DART
Célba ért a DART
Kisbolygó-eltérítés képekben
32 perc
Euclid és Hera: Falcon-9-cel
Európai mozaik – 2023. augusztus (2. rész)
Európai mozaik – 2024. április
Hera honlap (ESA)
A Hera indítása (Spaceflight Now)
Meglévő, de nem erre a célra készült eszközök újszerű alkalmazásával a Mars légkörének eddig ismeretlen területeit sikerült megvizsgálni.
