Tanácskoztak az európai űrminiszterek

Fontos döntések születtek az ESA Miniszteri Tanács december 1–2-án Luzernben tartott ülésén.

A tanácskozáson a 22 tagállam, valamint a társult tag Szlovénia és az együttműködő állam Kanada képviselői vettek részt.

Az ESA Miniszteri Tanácsa 2016. december 1–2-án Luzernben (Svájc) tartotta ülését. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

Az ESA közleménye az ülésről részben magyarázni próbálja a magyarázhatatlan fogalmakat, részben összesítést ad a pénzügyi döntésekről. Az új (mint azt már korábbi cikkünkben jeleztük, az új főigazgatóhoz köthető) fogalmak közül előtérbe tolakszik a magyar fül számára kellemetlen politikai felhangokat idéző United Space of Europe. Aminek nincs sok értelme, amúgy meg nem is hangzik jól. A másik ilyen fogalom a korábbi cikkünkben ugyancsak említett, a társadalommal való párbeszéd és a dzsesszből átvett örömzene keresztezéseként született, kissé misztikus, és a jól értesültség látszatát keltő, mégis semmitmondó Space 4.0. Sőt, hogy a helyzet fokozódjék, felbukkan a 4.0i, amelyik négy, angolul i-vel kezdődő szóval bűvészkedve vezeti le az ESA feladatait (innovate, inform, inspire, interact).

(Kép: ESA)

Az ülés előtti napon összeült az ESA küldöttségi szintű Tanácsa, és elfogadta az ESA Grand Challenge címet viselő pályázati koncepcióját. Lényege a költséghatékony kutatás-fejlesztés támogatása, az innováció és a vállalkozások ösztönzése, különböző témákban, különböző feltételekkel, de egységesen 1 millió euró elnyerhető támogatásért kiírandó pályázatokkal. Magának a Miniszteri Tanácsnak az érdemi döntéseiből csak olyan általánosságokat emel ki, hogy az ESA tevékenységének át kell fognia a világűr meghódításától (természetesen a Hold-falu vízióját is beleértve) a párizsi klímacsúcs határozatainak támogatásáig a legkülönfélébb területeket. Néhány érdekességet a nemzetközi sajtó híradásaiból lehet megtudni, előbb lássuk azonban az ESA közleményének érdekesebb, a költségvetésre vonatkozó részét.

A Miniszteri Tanács ülésének színhelye, a luzerni Kulturális és Kongresszusi Központ. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

Ezek szerint az ESA 2,5 milliárd eurót kíván költeni arra, hogy az űrtevékenységet maximálisan integrálja az európai társadalomba és gazdaságba. A világviszonylatban versenyképes európai űrszektor támogatása 1,4 milliárd eurót igényel. A világűr elérésében és biztonságos használatában az európai autonómia biztosítása 1,8 milliárd euróba kerül. Az űrtudományokban és az űrtechnológiában a kiválóság megalapozására az európai adófizetőknek 4,6 milliárd eurót kell költeniük.

Ha az ESA működési területeiben jártas olvasó számára idegenül hangzanak a felsorolt tevékenységek, akkor eláruljuk, nem az ön készülékében van a hiba. Ezt bizonyára az ESA-nál is érzik, ezért a „gyengébbek kedvéért” a fenekestül felforgatott rendszer adatai után megadják a hagyományos (mondhatnánk megszokott és normális) tevékenységi területek szerinti összegeket. Ezeket az alábbi táblázatban adjuk meg, felhívjuk azonban a figyelmet, hogy az egyes sorokban szereplő összegek nem ugyanazon időszakra vonatkoznak. Ez önmagában észszerű megoldás, hiszen tekintetbe veszi az egyes programok sajátosságait, azonban az összehasonlítást elég körülményessé teszi.

Fontos, a részletes határozatban szereplő információ, hogy a kötelező programok költségvetése (amelyhez Magyarországnak is a GDP arányában kell hozzájárulnia) a 2017-es 747,5 millió euróról évi 1% növekedéssel 2021-re 778 millió euróra nő. Ebből a tudományos programok költségvetése mind az öt évben egységesen 508 millió euró.

Ami a sajtóvisszhangokat illeti, több cikk is azt emeli ki, hogy a miniszterek elfogadták az ExoMars folytatását, vagyis az eddigi keret csaknem 50%-kal történő megtoldását (mint arról korábban írtunk, az ESA tagországok a kezdetek óta ragaszkodtak a 850 millió eurós plafonhoz, ezt sikerült most 400 millióval megtoldani, így az ExoMars életben marad). Az, hogy ezt másfél hónappal a 230 millió eurós Schiaparelli kudarca után sikerült elfogadtatni, mindenképp óriási fegyvertény Wörner főigazgató részéről. Legalább ilyen fontos eredmény, hogy az ESA végérvényesen döntött, hogy a többi nemzetközi partnerhez hasonlóan 2024-ig vállalja a Nemzetközi Űrállomás (ISS) finanszírozásából rá jutó részt, ami közel 1 milliárd eurót tesz ki, bár egyes források szerint ez csak 2021-ig lesz elég. Mindenesetre a kötelezettségvállalás lehetővé teszi, hogy továbbra is dolgozzanak ESA-űrhajósok az ISS-en. Nem kapott viszont támogatást a Föld felé közelítő kisbolygók eltérítésének lehetőségét vizsgálni kívánó, a 170 méteres Didymos kisbolygóhoz tervezett Asteroid Impact Mission.

Magyar szemmel érdekes egy írországi portál információja, mely szerint Írország az elkövetkező 5 évben 90 millió euróval (ami évi 18 millió euró) kíván részt venni az ESA programjaiban. Ennek köszönhetően azt remélik, hogy az évtized végére az ország űripari cégeinek száma 80-ra emelkedik, és az űrszektorban 1000 új munkahelyet tudnak teremteni. Nem hazánk nagyságrendje ugyan, de hasonló információ, mely szerint Spanyolország a 2017–2024 időszakban 1,51 milliárd euróval szándékozik hozzájárulni az ESA költségvetéséhez, ami 600,3 millió euróval több a 2014-ben tervezettnél, vagyis az eredeti összeghez viszonyított növekedés több mint 60%. A spanyol portál cikke azt is kiemeli, hogy Spanyolország 2000 óta összesen 2,24 milliárd eurót kapott vissza a földrajzi visszatérítés elve alapján, szerződések formájában az ESA-tól, aminek köszönhetően az űrszektor árbevétele a 2000. évi 230 millió euróról 2015-re több mint megháromszorozódott, 750 millió euróra nőtt.

Az ülés végeztével (balról jobbra) a házigazda svájci oktatási, kutatási és innovációs minisztérium államtitkára, Mauro Dell’Ambrogio, a Tanács soros elnöke, Begona Cristeto Blasco, spanyol ipari és KKV-ügyi miniszterhelyettes, Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója és Franco Bonacina, az ESA kommunikációs vezetője tartott sajtótájékoztatót. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

A Miniszteri Tanács elnöki tisztét a 2012-ben Nápolyban tartott ülés óta Svájc és Luxemburg megosztva töltötte be, ennek megfelelően 2014-ben Luxembourgban, most pedig Luzernben tartották a Tanács ülését. Most Spanyolországot választották a Miniszteri Tanács következő elnökévé, ezért az ülésen Luis de Guindos, illetve Begona Cristeto Blasco, spanyol ipari és KKV-ügyi miniszter, illetve miniszterhelyettes elnökölt, a Tanács következő ülését pedig várhatóan 2019 végén, Spanyolországban tartják.

Magyarországot dr. Solymár Károly Balázs, az NFM helyettes államtitkára (a hátsó sorban balról az ötödik) képviselte a Miniszteri Tanács ülésén. A 22 tagállam közül mindössze ötöt képviselt miniszter, az ún. „családi fotón” a 22 tagállam küldöttségvezetője, az ESA főigazgatója és az ESA Tanács norvég elnöke látható. A neveket és pontos tisztségeket az eredeti képaláírás sorolja fel az ESA honlapján. (Kép: ESA / Stephane Corvaja, 2016)

Az európai űrminiszterek tanácskozásán ezúttal első alkalommal vehetett részt Magyarország képviselője teljes jogú tagként. Szerkesztőségünk néhány hete írásban érdeklődött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál (NFM) a magyar képviselet részleteiről, és hogy milyen kötelezettségeket szándékozik Magyarország vállalni az ESA önkéntes programjaiban. Az NFM a Miniszteri Tanács ülése utánra ígérte a választ. Mihelyt ez megérkezik, haladéktalanul tájékoztatjuk olvasóinkat.

A Miniszteri Tanács ülését követő sajtótájékoztató. (Forrás: ESA)

Kapcsolódó cikkek:
Galileo – négyszer
Az ESA és az EU együttműködéséről
Az ESA kéreti magát
Jelentősen emelkedik az ESA költségvetése
Örömzene az ESA-ban
Befektetés az európai űrjövőbe

Kapcsolódó linkek:
Összefoglaló a Miniszteri Tanács üléséről (ESA)
A Miniszteri Tanács ülésének határozatai
ESA Grand Challenge
Előzetes háttéranyag az egyes költségvetési tételek valamivel részletesebb tartalmával
A Space 4.0 koncepciót magyarázni próbáló kiadvány a Miniszteri Tanácsra
Az űrgazdaság, mint az európai növekedés motorja c. kiadvány
Az ESA Miniszteri Tanács üléseinek története
Sajtóvélemények: Space News
Sajtóvélemények: Science
Sajtóvélemények: Phys.org
Sajtóvélemények: RT€ (Írország)
Sajtóvélemények: Christian Science Monitor
Sajtóvélemények: Telegraph
Sajtóvélemények: The Leader
Sajtóvélemények: Tech Times